Mint azt a lap megírta, Magyar Péter mozgalmának honlapja, a Talpramagyarok.hu mögött is megjelent a Bajnai Gordon nevével fémjelzett datadatos csapat. Dokumentumokkal igazolva beszámoltak róla, hogy a honlap adatvédelmi tájékoztatójában olvasható az Estratos Digital GmbH és a Lundadonate.org neve.
Előbbi egy bécsi székhellyel alapított digitális ügynökség, ügyvezetője Bajnai kormányának volt titokminisztere, a DatAdat-cégcsoport vezető figurája, Ficsor Ádám. Az Estratos a DatAdat cégcsoport korábbi osztrák leányvállalata, a Datadat GmbH, amelyet nemes egyszerűséggel átneveztek. A Lundadonate.org, röviden Lunda pedig egy adománygyűjtő platform. Ezt a DatAdat fejlesztette, angol nyelvű oldalán pedig anyacégként korábban a DatAdat, ma az Estratos szerepel.
Előbb mindkét érintett fél – Magyar Péter és a datadatos kör – tagadta, hogy kapcsolatban állnának. Néhány órával később azonban a két cég, az Estratos és a Lunda neve eltűnt a Talpramagyarok.hu adatkezelési tájékoztatójából.
A törlés önmagában sokatmondó
- írja a Magyar Nemzet.
Másnap, pénteken azonban újabb fordulat következett, a lap riporterének ugyanis nyilatkozott a kérdésről Magyar Péter. Itt Magyar azzal indokolta a két cég nevének kihúzását, hogy valamely más szervezettől vették át az adatvédelmi tájékoztatót.
Szó szerint így fogalmazott:
„Valakitől kaptunk egy adatvédelmitájékoztató-mintát, és azt kitettük. Ennyi történt. Nem akartunk érte külön fizetni.” Magyar a történéseket firtató újabb kérdésre megjegyezte azt is: „Valakitől kaptuk. Én kértem, hogy ne kelljen egy újat írnunk, mert nem volt elég időnk, amikor el kellett indítanunk az egyesületet, a pártot.”
Ezek szerint tehát Magyarék nemcsak egy mintát használtak, hanem a kitöltött adatok egy részét is egy az egyben átvették valakitől, azt azonban továbbra sem tudni, hogy kitől.
Az esettel kapcsolatban a Magyar Nemzet megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét.
Kijelenthető, hogy mindazokkal szemben nem járt el tisztességesen és jogszerűen a Talpramagyarok.hu adatkezelője, akik a honlapon esetleg hozzájárulásukat adták az adatkezeléshez, amennyiben a dokumentumban tényleg nem valós információk voltak megadva. Ráadásul, ha az adatkezelési formulát máshonnan vették át, részben vagy egészben kitöltve, akkor az is kérdéses, hogy az említett cégeken kívül van-e más olyan információ, amely nem felel meg a tényeknek
– fejtette ki Péterfalvi Attila.