2019. augusztus 20.,
kedd, István napja

Tiszabura mintát szolgáltathat a cigányság felzárkóztatásához

Magyar Nemzet

2019. július 18., csütörtök 08:26

Reményt vitt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét elnevezésű modellprogramja Tiszaburára és Tiszabőre. A súlyosan leszakadt —többségében cigányok lakta — településeken egyre javulnak a helyiek kilátásai. A sajtó munkatársait körbekalauzoló, a cigányság felzárkóztatásáért felelős miniszterelnöki biztos, Vecsei Miklós szerint minden gyermeknek jár, hogy megfelelő körülmények között nőhessen fel. Ebben segíthet a nagy hazai szeretetszolgálatok támogatásával megvalósuló stratégia.

Kátyúkkal teli poros úton zötykölődünk be Tiszaburára. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében található hátrányos helyzetű település felé vezető úton rendezettebb, jómódú és érezhetően lemaradt falvak váltják egymást. Az út egyes szakaszai jó minőségűek, de van, ahol szörnyű az infrastruktúra. – Errefelé minden „maradékelven” működik. Akkor kezdenek hozzá valamihez, ha éppen van miből – igyekszik megmagyarázni a rendszertelenséget kérdésünkre válaszolva Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, aki áprilistól miniszterelnöki biztosként felel a cigányság felzárkóztatásáért. A megbízást a máltaiak Tiszaburán és Tiszabőn elindított Jelenlét modellprogramja alapján kapta a szakember. A cél, hogy az itt is szerzett tapasztalatok alapján kezdjék meg az elszegényedett települések felzárkóztatását.

– Tiszabura a rendszerváltás előtt prosperáló település volt. Az ötödik legnagyobb bevételű tsz volt az itteni – mondja lapunknak Bátki Márton szociális munkás, a tiszaburai Jelenlét program vezetője. Akkora gyümölcsösök tartoztak Tiszaburához, hogy a közelben egy százötven főt foglalkoztató ládagyárat is létesítettek. A tsz megszűnésével azonban minden megváltozott. A falu lakossága – amelynek többsége a szövetkezetben mezőgazdasági munkát végzett – elveszítette állását. Ma a monokultúrás, óriástáblás rendszerben kizárólag búzát, kukoricát és napraforgót termelnek a környéken, és a gépesített folyamatokhoz nincs szükség a helyiek munkájára. Tiszabura nem egészen harminc év alatt a környék leggazdagabb településéből az egész ország egyik legszegényebb községévé vált.

A 3300 fős nagyközség lakosságának több mint fele 18 év alatti – mondja Bátki Márton. Mintegy kétszáz, három évnél fiatalabb gyermek él itt. Közel 250-en járnak óvodába, és négyszázan általános iskolába a településen. Mintegy százötven gyerek más községekbe jár át tanulni. A rendkívül gyorsan fiatalodó Tiszabura lakosságának kilencven százaléka cigány származású. Bátki Márton elmondása szerint a helyiek nyitottan fogadták a hozzájuk érkező máltaiakat. – Nyúlnak a segítség után – fogalmaz a szociális szakember. Hatalmas a munkanélküliség, de ha van lehetőség, a helyiek élnek vele, és dolgoznak. Az önkormányzat 150-300 főnél többnek nem tud közmunka-lehetőséget biztosítani, de a növekvő munkaerőhiány miatt most jobb a helyzet, mert egyes gyárak naponta kisbuszokkal szállítják a munkaerőt magukhoz. Vannak, akik napi öt órát ingáznak, hogy dolgozni tudjanak. Ezek a lehetőségek azonban legtöbbször munkaközvetítő cégeken keresztül érkeznek. Szabadságra menni vagy betegszabadságot kivenni nemigen van lehetőség. – Ha valaki kiesik a munkából, már másnap betöltik a helyét a gyártósoron – meséli Bátki Márton.

A máltaiak „diagnózisalapú” felzárkózási stratégiát szeretnének megvalósítani, hogy ne az állami intézmények által központilag megszabott keretek, hanem a helyi szükségletek alapján lehessen segíteni a problémákon. Tiszaburán például egy remek asztalosszakember révén sikerült egy műhelyt létrehozni, ahol ma már kilenc helyi férfi dogozik, és hosszú hónapokra előre tele vannak megrendeléssel.

A varroda is hasonló módon alakult a településen. Itt is helybéliek dolgoznak, és tízezres nagyságrendben, nagy presztízsű eseményekre és cégeknek teljesítenek megrendeléseket a varrást végző asszonyok. A budapesti borfesztiválra például Tiszaburán készül az összes pohártartó.

Tiszabőn savanyítóüzemet hoztak létre a máltaiak. Amikor megérkezünk, éppen a helyi közfoglalkoztatásban megtermelt paradicsomot dolgozzák föl. Korábban már cékla- és káposztatermékeket is előállítottak, és jó eséllyel hamarosan az egyik nagy országos élelmiszerlánc is forgalmazni fogja a termékeiket. – A célunk, hogy elérjük a piaci alapú termelést – mondja Tasi Krisztina, a máltaiak tiszabői programvezetője, hozzátéve, hogy az üzemben dolgozó asszonyok rendkívül büszkék a munkájukra, hiszen a településen keveseknek adatik meg, hogy olyan értékteremtő tevékenységet végezzenek, aminek kézzelfogható eredménye van.

A máltai program lényege, hogy a fogantatástól a foglalkoztatásig kísérje a helyi gyerekeket, hiszen így nyílhat rá esélyük, hogy jobb életük legyen, mint ami szüleiknek adatott – ismerteti Vecsei Miklós. A miniszterelnöki biztos szerint vannak alapvető dolgok – mint az énekszó, a tiszta, színes környezet –, amelyek minden gyereknek járnak. – Ezek nem az állam adományai, hanem igenis járnak minden babának – hangsúlyozza a máltaiak alelnöke.

A Jelenlét program részeként ezért minden megszülető gyerek babadobozt kap, amely kiságyként is használható, és a helyi védőnők tanácsa alapján a kisgyermekek korai ellátásához szükséges minden alapvető terméket tartalmaz. Tiszabőn és Tiszaburán is úgynevezett Biztos Kezdet Gyerekházat hoztak létre a szeretetszolgálat munkatársai, ahol biztonságos és szép környezetben lehetnek a három év alatti kicsik, miközben foglalkozásokat tartanak nekik és az anyáknak.

A helyi óvodákat is átvették a máltaiak, és a felújított épületekben megfelelő, minden igényt kielégítő körülmények között foglalkoznak a kisgyermekekkel. Ezeket az intézményeket Vecsei Miklós „igazságóvodáknak” nevezi.

Tiszabőn a rengeteg gyerek miatt kinőtték az általános iskolát, ezért a szeretetszolgálat három légkondicionált konténer-osztálytermet szerzett be. Hamarosan azonban megkezdődhet az iskola épületének felújítása és bővítése is.

A két településen közmosodákat is kialakítottak, így azok is tiszta ruhába öltözhetnek mindennap, akiknek nincs mosógépük. Helyi asszonyok – közfoglalkoztatás keretében – dolgoznak a mosodákban, ahol egész nap folyik a munka, és előre fel kell iratkozni a mosásra.

A tervek szerint a Tiszaburán és Tiszabőn elindított Jelenlét modellprogramban szerzett tapasztalatok alapján, a diagnózisalapú módszerrel zajlik majd a háromszáz leghátrányosabb helyzetű településen a cigányság felzárkóztatása a jövőben. A máltaiak mellett az Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Református Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és a Baptista Szeretetszolgálat is bekapcsolódik majd a munkába, hogy minél hatékonyabban és gyorsabban valósulhasson meg a program.

Magyar Nemzet