Régebben a Nyugati téri aluljáróban hajléktalanok is laktak – most egyet sem láttunk. Néhány kilométerrel távolabb, a Dózsa György úti átmeneti szállón viszont telt ház van. A hajléktalanok közterületről való kitiltásáról szinte mindenkinek megvan a véleménye, de kamera előtt kevesen vállalják. László éveket húzott le a szabad ég alatt. Szerinte a szállón lopnak, ezért megy mindig vissza az utcára.
Hajléktalan és hajléktalan között nagy különbség van – mondta ez az idős hölgy. Szerinte a tisztálkodásra és a mosásra mindenkinek lehetősége van a szállókon. „Van egy ilyen nagyon rossz vélemény a hajléktalanokról, pontosan ilyenek miatt, akik tisztátalanok, rendetlenek, kéregetnek, követelőzőek, kéregetnek és a többi. És tényleg, ebben van igazság. Pedig mondom, én hajléktalan vagyok és voltam hónapokig kinn, és nem mindegy, hogy az ember hogyan csinálja.”
A szabálysértési törvény tervezett módosításával a kormány a Fővárosi Önkormányzatra bízná annak eldöntését, hogy hol tilos az utcán élni Budapesten. Fővárosi fideszes parlamenti képviselők – többségük polgármester – azonban beleszólási jogot kérnek a kerületeknek. „Hacsak a főváros határozhatja meg, akkor az én jogi álláspontom szerint sérül az önkormányzati törvénynek a rendelkezése, hiszen akkor lényegében nincs esélyegyenlőség a két önkormányzat között, egyfajta versengés lesz. Hiszen a zuglói önkormányzat területei között a zuglói önkormányzatnak joga mondjuk rendelkezéseket alkotni” – mondta Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere.
Ezzel a főpolgármester is kiegyezne. „Ez csak annyit jelentene, hogy a fővároson kívül még a saját területén a kerület is kijelölhetne ilyen pontokat, amik nem használhatók életvitelszerűen. Itt az a bajom, hogy folyamatosan javítjuk a körülményeket és emeljük az ellátás színvonalát. Tehát nem igaz, hogy mi a hajléktalanokkal embertelenül bánunk, ellenkezőleg, először megteremtjük a feltételeket, utána kötjük ki, hogy ha ezek biztosítottak, akkor hol nem kéne életvitelszerűen tartózkodni és végezni a biológiai szükségleteket” – mondta Tarlós István.
A Menhely Alapítvány elnöke szerint a tilalmi zónák kijelölése látszatintézkedés. „Ezeknek az embereknek leginkább munkára van szükségük, ők maguk is, a többségük dolgozni szeretne. Nagyon sokaknak egészségügyi ellátásra van szükségük, és van, aki pedig tartós elhelyezésre, ápolásra, gondozásra szorul. Ugyanúgy az utcáról is több évet kell várni, egy szociális otthonba kerüléshez, mintha valaki lakásban lakik” – mondta egy szociológus.
A fővárosban és környékén több ezer hajléktalan él – a pontos számot nem tudni. Az előző télen több mint 340 millió forintot költöttek az ellátásukra.
