– Az utóbbi időben több olyan ügy is adott beszédtémát a hazai nyilvánosságban, amely így vagy úgy, de érintette a közbeszerzések kérdését. Bizonyosan záporoznak a hatósághoz a sajtó- és más megkeresések.
– Nem mondhatnám. Négy éve vezetem a Közbeszerzési Hatóságot, és kezdettől azt tapasztalom, hogy sokat beszélnek idehaza a közbeszerzésekről, de legtöbbször csak olyanok, akik nem értenek hozzá. Minket a legritkábban kérdeznek meg.
– Ebben az esetben térjünk ki az elmúlt hónapok néhány ügyére, elsőként a tavaly novemberben kipattant, hídpénzbotrányként emlegetett esetre. Ennek lényege, hogy pozícióba kerülése után a Karácsony Gergely-féle balliberális városvezetés a korábbit félretéve új közbeszerzést írt ki a Lánchíd felújítására. A kivitelezés ötmilliárd forinttal megdrágult, és utóbb fény derült egy másfél milliárdos gyanús pénzmozgásra. A hatóság vizsgálta a körülményeket?
– Közbeszerzési szempontból volt dolgunk a Lánchíd-felújítás megismételt eljárásával. A városvezetés jogsértő tartalmú pályázati felhívást nyújtott be a Közbeszerzési Hatósághoz ellenőrzésre: a referenciára hosszabb időt jelölt meg annál, mint amennyit a jogszabály megengedett. Igyekeztek érveket felhozni, de a jogszabálytól nem lehet eltérni. A Közbeszerzési Hatóság figyelmeztetésére a kiírást végül módosították. Ezután az eljáráshoz kapcsolódóan közérdekű bejelentés érkezett hozzánk, melynek vizsgálata után jogorvoslati eljárást kezdeményeztünk, ebben a Közbeszerzési Döntőbizottság szabálytalanságokat állapított meg az alvállalkozók bevonásának körülményei miatt és bírságot szabott ki. A kivitelező azonban a bírósági felülvizsgálat során eljárási kifogással élt, arra hivatkozva, hogy leteltek a vizsgálatra lehetőséget adó határidők. Bár a kifogást a bíróság elfogadta, ez nem változtatott azon, hogy az alvállalkozókat szabálytalanul vonták be.
– A Lánchíd-felújítás közbeszerzésének átláthatóságát a Transparency International Magyarország (TI) volt hivatva garantálni, azt ugyanakkor később a szervezet vezetője maga ismerte el, hogy nem állt alkalmazásukban úgynevezett akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó. Ennek van jelentősége?
– A helyzet rámutat némi fonákságra. Először is a TI-t nem közbeszerzési eljárás keretében választotta ki a kiíró. A közérdekű bejelentés alapján bekértük a TI és a BKK közötti megállapodás dokumentumait is. Mivel ehhez a megbízáshoz nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatni, azt a Közbeszerzési Hatóság nem vizsgálhatta meg. Az általunk megismert dokumentumokból ugyanakkor tudható, hogy a civil szervezet ötmillió forint plusz áfáért vállalta el a munkát, amihez alvállalkozót nem vett igénybe. Ezután két mozzanatot kell kiemelni. Az egyik, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó rendkívül fontos szereplő: átlátja a beruházás minden fontos mozzanatát, ismeri a lehetséges buktatókat, ellenőriz, kiszűri a hibákat. Ehhez olyan szaktudás és tapasztalat kell, ami más, közbeszerzésekkel hivatásszerűen nem foglalkozó személyeknek nem lehet meg. Másrészt a hídfelújítás a legösszetettebb építési munkálatok közé tartozik, annak folyamatát közbeszerzési szempontból kevesen ismerik igazán. Mindezek és a magyar közbeszerzési piac sajátosságai alapján egészen egyszerűen kizárható, hogy a TI-nek meglenne a szükséges, rendkívül speciális közbeszerzési-, illetve a beszerzés tárgya szerinti szaktudása ahhoz, hogy megítélhessen egy olyan jellegű eljárást, mint amilyen a Lánchíd felújításáé volt.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják, IDE KATTINTVA.
