– Láttunk már arra példát, hogy a távozó külföldi láncok üzleteit magyar vállalatok vették át: többtucatnyi élelmiszerbolt került így nemzeti kézbe 2012-ben, amikor a francia Delhaize-csoport kivonulásával a Match és a Profi áruházakat a magyar tulajdonú CBA és a Coop vette át. Vannak tapasztalataink, és külföldön is több EU-konform modell létezik a tulajdonviszonyok harmonizálására – közölte a Magyar Nemzettel Zs. Szőke Zoltán.
A vidéki alapellátási láncban 2400 élelmiszerüzlettel jelentős súlyt képviselő Áfeosz–Coop Szövetség elnöke arra reagált, hogy Lázár János egy minapi konferencián a kormány részéről nagy erejű, határozott fellépést helyezett kilátásba a multicégekkel szemben, amelyek az FMCG-szektorban a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket, vagyis az élelmiszer-alapanyagokat értékesítik.
A kormánybiztos szerint itt az idő a magyar vidék és az agrárium újratervezésére, de a tervek között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amelyhez nyíltan protekcionista politika szükséges és offenzívan kell eljárni, mert a magyar nemzeti kiskereskedelem létrehozása már nélkülözhetetlen. Az importhatások kivédésére tíz éven belül pedig a boltok polcain nyolcvan százalékban idehaza előállított és feldolgozott élelmiszereket szeretnének látni – jelezte.
Megélhetést támogat, aki hazai árut vásárol
A Coop Szövetség elnöke kifejtette: támogatják a kormány újabb törekvéseit, amely két fő szándékot képvisel. Egyfelől elengedhetetlen a termelők támogatása a lakossági fogyasztással, ezért országos kampány buzdít a hazai áruk választására, ami a magyar alapanyag-előállítók munkahelyének megőrzésében is nagy segítség a honfitársaktól, a talpon maradáshoz járul hozzá.
– A Covid nyomán nehezebb a magyar áruk kijutása külföldre, beszorultak egyes árukörök, viszont kiderült, hogy az alapellátás többlettermelésre is képes. Mindezek mögött az a tény áll, hogy a magyar mezőgazdaság és a feldolgozóipar mostanra képessé vált az import minimalizálására, hogy saját erőből elégítse ki a lakosság élelmiszerigényét – húzta alá Zs. Szőke Zoltán.
Felhívta a figyelmet: a multik vezető pozícióit veszélyeztető kormányzati üzenet lényege ezzel együtt nem újdonság, mivel Orbán Viktor miniszterelnök régen kijelölte a protekcionista irányt az egyes stratégiai területeken, ami a kiskereskedelemben még nem valósulhatott meg, a lakossági élelmiszer-kiszolgálás több mint a felét bitorolják még mindig a külföldi hálózatok.
– A 90-es évek elejétől a Nyugat-Európából idetelepült cégek vették át az irányítást, amit eleinte – akkor még ÁFÉSZ-rendszerben – nagyon rosszul éltünk meg – idézte fel a Coop első embere.
Kivéreztették a kicsiket
Mint mondta, a hazai pályán hamar elveszítették előnyeiket az itthoniak, mivel a multik jóval tőkeerősebben, korszerű nyugati technológiákkal, bejáratott, tömeges értékesítési módszerekkel érkeztek, és könnyen elhódították az újdonságra nyitott vásárlókat. Az üzletnyitások agresszív politikája pedig több száz családi kisvállalkozás reményeit oszlatta el, a térvesztés a többségnél végzetesnek bizonyult.
– Nyilván nem fogják jogszabállyal kiutasítani a multikat. Iparági körökben viszont régóta beszélik, hogy tulajdonosváltás, kivonulás, üzletfelvásárlás kerülhet napirendre a nagyobb szereplők körében.
Ez szintén sürgetheti a nagy horderejű iparági újjászervezést – jegyezte meg a tapasztalt szakember, aki jelenleg nem tud előrehaladott folyamatokról, de jelezte, hogy ha előállna a helyzet, a Coop is felmérné a lehetőségeket.
Közös érdekünk az értékek védelme
– A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség üdvözli a bejelentést, álláspontunk szerint valóban létkérdés az élelmiszeripar megerősítése mellett a piaci viszonyok rendezése is. Együttműködünk olyan gazdasági programok kidolgozásában, amelyek
a magyar termékeket és kereskedőket erősítik, és a nemzeti értékeket képesek átmenteni a következő generációknak. Ez minden magyar polgár közös érdeke – közölte megkeresésünkre Neubauer Katalin.
A hazai üzletláncok szövetségének főtitkára szerint a Lázár János által zászlóra tűzött nemes célok érdekében viszont az érintetteknek együttműködve lesz sikerük.
– Nem vagyunk könnyű helyzetben, jelenleg az élelmiszerek forgalmazásának több mint hatvan százaléka realizálódik a multiknál. A kisebb tőkeerejű hazai szereplőknek biztosan kellenek majd a felzárkóztatóprogramok, és nemcsak az értékesítésben, a felvevőpiacon is, mert ott is akadály lehet a külföldi többség. Továbbá senki ne gondolja, hogy a külföldi áruházak azért kínálják a magyar árut, mert kedvezni akarnak az itteni gazdaságnak. Csupán a pillanatnyi piaci érdekeik szerint döntenek, mivel az a pandémia alatt is látszik, hogy a magyarok igénylik a minőségi hazai termékeket. Az agrártermékek ma már vevőmágnesnek számítanak – mutatott rá.
Neubauer Katalin azt is jelezte, hogy hisznek a magyar kereskedők folyamatos térnyerésében, ám ehhez még sok kihívásnak kell megfelelni, és elengedhetetlen lesz a versenytársak együttműködése is, ami a bejelentéssel eldördült startpisztolyra egységbe szerveződő nemzeti cégek részéről úgy tűnik, hogy sikerülhet.
A nemzetközi cégeket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség ebben a témában nem kívánt nyilatkozni, ahogy az offenzívával címzett multicégek sem foglaltak állást.
Kizsákmányolás, nyomott bérpolitika
– A listavezető nálunk a londoni központú Tesco, amely a multigyakorlat szerint a foglalkoztatásban is rontotta az esélyeket, mivel éveken át szándékosan alacsonyan tartotta a béreket.
Ez a dolgozók kizsákmányolásával járt, a helyzeten a kormány által néhány éve elrendelt kötelező béremelés enyhített.
A betelepült óriáscégeket a külföldi tulajdonos nyereségvágya hajtja, ami önmagában nem elítélendő, az viszont már igen, ha a nyugat-európai üzleti kultúrából érkezett munkáltató hátrányosabb bánásmódban részesíti a magyar dolgozókat más országok azonos munkaköreihez képest. A bérekben például 40-50 százalékos különbségekkel is találkoztunk – erről a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke beszélt.
Bubenkó Csaba szerint általános tapasztalat, hogy a multik kevésbé érzékenyek a helyiek szociális és társadalmi szempontjaira, azokat háttérbe szorítják az otthonról diktált profitelvárások, amit évente tekintélyes osztalék vagy jogdíjak, jutalékok kifizetésével teljesítenek a leánycégek – ebben az utóbbi években rekordok is születtek. Szerinte az is figyelemre méltó, hogy a járvány miatt megtorpant vásárlások évében több multilánc fillérre pontosan hazaküldte az itt megtermelt milliárdos osztalékokat, a folytatásra viszont semmit nem különítettek el.
Kiemelte: évekig elhibázott bérpolitikát diktáltak a nagyok, emiatt ma is alulfizetett a bolti munkakör.
Ebben szerepet játszhattak a korlátozott érdekvédelmi lehetőségek is, mert a szakszervezeti rendszer sem mindig a magyar dolgozók érdekei mentén, inkább a multik kedvére ért el eredményeket, ezért az érdekképviselet megújítása is szükséges lehet.
Felidézte: a kizsákmányolásokra válaszul 2017-ben a hazai kereskedelemben először országos sztrájkot tartottak a Tescókban.
– Akkor az öntudatos, nyílt fellépéssel megmutatták a magyarok, hogy elegük van az elnyomó hozzáállásból – fűzte hozzá az elnök.
