Az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emeltek vádat.
A hétfőn ismertetett vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja döntően a diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint az egyéb közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
Az ügyben kitűzött előkészítő ülés második napján meghallgatott vádlottak egyike sem akart most vallomást tenni, de egy kivételével jelezték, hogy az előreláthatólag az év végén kezdődő tárgyaláson ezt megteszik majd.
A vádlottak védői közül többen is indítványozták, hogy a bíróság a tárgyaláson hallgassa meg tanúként a céget vezető Czeglédy Csabát, aki eljárásjogi okok miatt nincs a vádlottak között.
Czeglédy Csabát a DK európai parlamenti képviselőjelöltjeként mentelmi jog illette meg, ezt a Nemzeti Választási Bizottság fenntartotta, ezért a bíróság megszüntette az ellene indult büntetőeljárást. A választás eredményének jogerős megállapítása után az ügyészség az eljárás folytatását indítványozta, amit azonban a bíróság elutasított. A döntés ellen az ügyészség fellebbezett, de a Szegedi Ítélőtábla erről még nem döntött.
A politikus - azért, mert később tanúként szerepelhet az ügyben - hallgatóként sem lehetett jelen a tárgyalóteremben, a bíróság folyosóján azonban nyomon követte az eljárást, és az ülés szüneteiben konzultált az ügyvédekkel és vádlottakkal.
Az ügyvédek több tanú - így a Human Operator Zrt.-vel partneri kapcsolatban álló cégek képviselői, valamint munkát vállaló diákok - meghallgatására is indítványt tettek. Kezdeményezték a nyomozás alatt eljáró könyvszakértő és írásszakértő megidézését is. Ezt utóbbinak a bíróság helyt adott, a tanúk többségének meghallgatásáról később határoz.
A bíróság döntött arról is, hogy elkülöníti egymástól a bűnösségüket tagadó, valamint az ügyészséggel egyezséget kötő, és ennek tényét az előkészítő ülésen megerősítő vádlottak ügyét, így utóbbiak ügyében jogerős ítélet születhet. A bíróság szintén ítéletet hozhat annak a vádlottnak az ügyében, aki az előkészítő ülésen jelezte, hogy beismerő vallomást tesz és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.
Az elkülönítést ellenezték a bűnösségüket tagadó vádlottak védői, akik azzal érveltek, hogy az ügy összetettsége és a bűnszervezet vádja miatt csak egységesen bírálhatja el a történteket a törvényszék.
Érveikre reagálva Tóth Tibor tanácsvezető bíró kifejtette, az egyezségek megkötése a beismerő vallomást nem tevő vádlottak ügyében semmilyen jelentőséggel nem bír, mivel az ügyészséggel megállapodó terheltek csak saját bűnösségük kérdésében nyilatkoznak, a tárgyaláson pedig tanúként igazmondási kötelezettség vonatkozik rájuk.
Az előkészítő ülés szerdán az egyezséget kötő vádlottak meghallgatásával folytatódik.
MTI
