„Állandóan csak a kályhát támasztotta, pedig ha nem támasztja, se dőlt volna el. Én bezzeg három műszakban dolgozom” – a Ludas Matyi mai világba átültetett történetét adta elő a Molnár Gábor Műhely Alapítvány színjátszó csoportja. A szervezet vezetője szerint nagyon lelkesek, ha közönség előtt kell szerepelni.
„Ami az érzelemkifejezéssel kapcsolatos, azt ők mind nagyon szeretik. Tehát akár a színdarabokat, akár a táncot, akár a játékokat, a filmet nagyon, most ez az új, hogy filmezünk most már, hogy ne vesszenek el ezek a jó kis karakterek, ezért aztán filmre is vesszük őket, ezt is nagyon-nagyon szeretik. A motivációval nincs baj, azzal már inkább, hogy legalább fél évvel ezelőtt el kell kezdeni a próbákat” – így a Molnár Gábor Műhely Alapítvány vezetője, Lovas Irén.
Az alapítvány 60 fogyatékossággal élő felnőttet gondoz, akik közül sokan aktívak, a színjátszás mellett a tánc és a zene is fontos nekik, saját zenekaruk is van.
„2003 óta itt vagyok a Molnár Gábor Műhely Alapítványban, itt dolgozom, itt töltöm a mindennapokat, minden napjaimat, és 2005-ben annak idején elkezdtünk örömzenélni, és látta bennünk az akkori zenekarvezetőnk, hogy vagyunk páran olyanok a csapatban, akik tehetségesebbek, és lehet velük valamit kezdeni” – mondta a Hangadók dobosa, énekese, Zemán János.
Az alapítvány felnőtt gondozottjainak Mikulás-napi előadása a Molnár Gábor Iskolából érkező szintén értelmi sérült diákoknak szólt. Ezekre a gyerekekre nagyon erősen hat ebben az időszakban a Mikulás és a karácsonyvárás izgalma.
„Ez a varázsvilág, vagy ez a másféle világ látás azért jóval hosszabb ideig jellemző rájuk, gondoskodnak erről, illetve segítik a pedagógusaik is, akik szeretnék ebben a valljuk be, varázslatos világban megtartani őket, úgyhogy mindenféle rendezvénnyel a készülés közös izgalmával fenntartjuk ezt az élményt” – hangsúlyozta a Molnár Gábor Iskola vezetője, Stenger Szilvia.
Az alapítvány színjátszó csoportja nem csak ilyenkor készül előadással, rendszeresen fellépnek a költészet napján, és március 15-én is.
