A fórumot szerda este nyitja meg Áder János köztársasági elnök, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)elnöke a Művészetek Palotájában. A jelenlévőket üzenetben üdvözöli António Guterres ENSZ-főtitkár is.
A tudományos közösség, a társadalom, a politika és a gazdaság jövőjét meghatározó aktuális kérdéseket számba vevő világtalálkozón hat plenáris ülésen és csaknem harminc szekcióban várja a résztvevőket, emellett több kísérőrendezvényt és kulturális programokat is szerveznek.
A szombaton záruló fórumra mintegy 120 országból csaknem ezer tudós, tudománypolitikai döntéshozó és újságíró érkezik, akik közösen ünnepelik a világfórumot útjára indító első Tudományos Világkonferencia 20. évfordulóját - mondta el Bőhm Gergely, az MTA Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője az eseményről tartott tájékoztatón.
Felidézte: a konferencia előzménye, hogy 1999-ben az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), valamint a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) egy kormányközi konferenciát szervezett Budapesten, amelyen a tudomány szerepét, felelősségét és a tudománykutatás etikai kérdéseit is vizsgálták. Mint mondta, ezek a kérdések azóta még fontosabbá váltak, az elmúlt időszak technológiai fejlődése, a géntechnológia vagy a mesterséges intelligencia kutatásának előretörése miatt, ezért a Tudomány világfóruma központi témájául a tudomány etikájának és felelősségének vizsgálatát választották.
Kiemelte: a rendezvényen a plenáris program kifejezetten a tudomány etikai és felelősségi témájára koncentrál, a tudományos kutatás etikai határaival foglalkozó szekcióval indul. Ezt követően a tudomány finanszírozásának etikai kérdéseit és felelősségét tárgyalják a résztvevők, majd a tudomány "belső ügyei", a tudomány művelésének etikai kérdései kerülnek terítékre, emellett külön szekció foglalkozik a tudományos kommunikációval is.
Az MTA Székházában rendezett plenáris ülések első szekciója többek között amerikai, brazil, orosz és norvég vezető tudósok részvételével olyan tudományos területek felfedezéseinek etikai vonatkozásait vizsgálja, mint például a humángenom-szerkesztés, a nano- és biotechnológia, a mesterséges intelligencia vagy az adattudomány.
A fórumon megvitatják azt is, hogy milyen etikai vonatkozásaik vannak a cégek által támogatott kutatásoknak, milyen elvek alapján lehet megosztani az alapkutatásra és az innovációra fordítandó forrásokat. Az előadók a tudományos kutatások legfőbb saját etikai kérdéseivel is külön szekcióban foglalkoznak.
A tudománykommunikáció etikájának kérdéseit plenáris szekcióban vizsgálják és külön szekció foglalkozik az elmúlt 20 év tudománydiplomáciájával.
A legnagyobb európai és nemzetközi tudományos világszervezetek mellett az MTA is több szekciót szervez. Az egyiket a fenntartható mezőgazdaság témakörében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületével (EASAC) és a Dél-afrikai Köztársaság tudományos minisztériumával közösen. A másik MTA-szekcióban kiemelkedő csillagászokból álló panel mutatja be az emberiség távoli, Földön kívüli jövőjének lehetőségeit Kiss László akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójának szervezésében.
Bőhm Gergely ismertetése szerint a WSF eseményeit Budapesten négy helyszínen, az MTA-n, a Művészetek Palotájában, az Országházban és a Szépművészeti Múzeumban rendezik meg.
A szerdai megnyitó után adják át az UNESCO tudomány népszerűsítéséért járó Kalinga-díját, valamint az UNESCO környezetvédelmi Kábúsz szultán-díját. A nemzetközi tudományos eseményen hallható csaknem 150 előadást online követhetik az érdeklődők.
A következő Tudomány világfórumát Dél-Afrikában rendezik meg 2021-ben.
MTI
