Két évvel ezelőtt az emberi erőforrások minisztere is tanúként szólalt meg abban a perben, amit az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány indított a görög katolikus egyház által fenntartott nyíregyházi huszártelepi iskola bezárása érdekében. Balog Zoltán kiállt az iskola mellett, ahogyan a többségében roma tanulók szülei is. „Többször tárgyaltunk az alapítvánnyal és az egyházzal is, és ezért csalódás, hogy az alapítvány elutasította ezt, és a tárgyalóteremben kell egy ingyencirkusz keretében keresnünk az igazunkat” – fogalmazott korábban Balog Zoltán tárcavezető.
A bíróság végül bezáratta az iskolát. A miniszter erre úgy reagált: az ítélet csak fokozza a harci kedvét az ügyben. A köznevelési törvény tavaly decemberi módosítása pedig már lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy vallási vagy nemzetiségi iskolák esetében meghatározza az elkülönítés szabályait. A jogvédők, köztük az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány szerint a kabinet ezzel fű alatt akarja lehetővé tenni a szegregációt.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának jobbikos elnöke szerint azonban ez hazugság. „Hazug hisztériakeltésnek tartom azt, hogy itt a miniszter bármilyen módon a szegregációra kapott volna lehetőséget. Egyáltalán nem erről van szó, és nagyon sajnálom, hogy jogász végzettségű emberek is támadják ezt a felhatalmazó rendelkezést, ugyanis másról nincsen szó ebben az esetben. Egy rendeletnek a részletszabályai megalkotásáról van szó. A jogászok nagyon jól tudják, hogy van egy jogforrási hierarchia, ami azt jelenti, hogy törvénnyel ellentétes nem lehet egy alacsonyabb szintű jogszabály, tehát egy rendelet. Az esélyegyenlőségi törvény jelenleg is tartalmazza, hogy milyen esetekben nem minősül egy elkülönítés szegregációnak. Ez megmaradt, nem változott. Tehát a szegregáció szabályozásának vonatkozásában az égvilágon semmi nem változott” – véli Duró Dóra.
A hatályos törvények a Horn-kormány egykori oktatási minisztere szerint sem teszik lehetővé a szegregációt. „Én azt gondolom, hogy az a törvény, ami megszületett, nem teszi lehetővé a szegregációt, mert hiszen a szegregációra vonatkozó egyéb más tilalmak életben vannak és erősebbek és fontosabbak, mint bármilyen miniszteri rendelet, ami nem tudja ezeket a rendelkezéseket felülírni. Azonban az is világos számomra, hogy a kormányzat nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a civil szervezeteket bevonja ebbe a folyamatba, tájékoztassa őket és meggyőzze őket” – nyilatkozta a Hír TV-nek Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke.
A jogszabályi változásokat az Alapjogokért Központ is megvizsgálta, a jövőhéten pedig konferenciát is rendeznek a kérdésben. „Az összes ismérv, illetve információ, meg a bölcsek köve az nincsen a birtokunkban. Mi egy jogi elemző intézet vagyunk, kifejezetten a jog szempontjából tudtuk mi magunk megvizsgálni, hogy milyen hatályos jogszabályok vonatkoznak közoktatási szempontból az említett témakörre. És pontosan ez volt az oka annak, hogy saját kezdeményezésben szervezünk egy konferenciát, ahol megvizsgáljuk a szociálpolitikai, pedagógiai és egyébként a jogi környezetnek a kérdéseit” – közölte Törcsi Péter, a központ vezető elemzője.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány szerint a keddi konferencia csak egy látszategyeztetés lesz, és továbbra is teljesen elutasítják a roma gyerekek elkülönített oktatását.
