A recski munkatáborból megmaradt épület. Minden fekhelyen hárman aludtak egyszerre. Több mint 1400 magyar embert száműzött ide a kommunista rendszer. A tábort három évig működtette az Államvédelmi Hatóság. Nagy Imre miniszterelnök záratta be, de addig már többen belehaltak a kínzásokba. A túlélőknek megtiltották, hogy Recskről bármikor beszéljenek. A tábor bezárásának 60. évfordulóján Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta: „akik megjárták Recsket, kemény emberré váltak. Ők voltak azok, akik elindították a rendszerváltás folyamatát.”
„Recsken született 1956. Recsken és Hortobágyon, a falvakban, ahol elvették a földet és lesöpörték a padlásokat, a városokban és az ipari üzemekben, ahol az uralkodónak hazudott munkásosztályt nyomorították állandó normaemelésekkel. Az otthonokban, ahonnan hiányzott a család valamelyik tagja, mert elnyelte a kiépülő börtönvilág. És azt se feledjük, hogy 1956-ból megszületik 1990, a rendszerváltás” – mondta beszédében Hende Csaba honvédelmi miniszter.
Irodalmár, miniszter, Auschwitz-túlélő és iparmágnás is dolgozott Recsken, a bányában és építette saját maga börtönét. A kemény fizikai munkáért napi egyszeri étkezés járt. Ma kevesebb mint húszan vannak a túlélők között, ők azt mondták: a rendszerváltásig érezték, hogy figyeli őket a rendszer. „Végig éreztük annak a rendszernek az elnyomó vonatkozását, hogy másod-, harmad-, tizedrendű állampolgárok vagyunk. Figyeltek bennünket, nem találkozunk-e egymással, lehallgatták a telefonjainkat... Tehát igenis nyomon követték az életünket. Talán még a rendszerváltozás alatt is” – mondta Krasznay Béla a recski munkatábor túlélője.
A Recski Szövetség elnöke azt mondta: a szervezet célja, hogy megmutassák a fiataloknak, mit kellett elszenvedni a táborban dolgozóknak. Az évfordulón ezért több száz középiskolást és vendéget vezettek körbe az egykori munkatábor területén. Az emlékhelyen a táborban dolgozók ruháit, munkaeszközeit és az ÁVH-s tisztek fényképeit is megnézhették.
