Ahogy a Századvég májusi elemzése rámutatott, a kelet-közép-európai térséget kontinensünk nyugati államaihoz képest felkészültebben érte a koronavírus megjelenése: az előbbi országok – így Magyarország is – gyors és hatékony biztonsági intézkedések segítségével el tudták érni a járványgörbe ellaposítását, megakadályozva ezzel a szóban forgó vírus kontrollálhatatlanná válását. Ennek fényében nem meglepő, hogy az amerikai Johns Hopkins Egyetem adatbázisa szerint a 100 ezer főre jutó elhunytak száma hazánkban 4,93 fő, szemben többek között Belgiummal (81,87 fő), Spanyolországgal (61,38 fő), valamint Franciaországgal (42,12 fő), mely államok esetében – a megkésett illetve nem kellően célravezető védelmi intézkedések következtében – a koronavírus kordában tartása kevésbé volt sikeres. E megállapítás összhangban van a magyar lakosság álláspontjával is: a Századvég májusi, telefonos, 1000 fős, országos közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 78 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarország jobban kezelte a koronavírus-járványt, mint a többi európai ország, ezzel szemben az 5 százalékuk szerint Európa más országai eredményesebbek voltak ebben a tekintetben. Azok aránya, akik úgy vélik, hogy a kontinens országai egyformán sikeresen kezelték a jelentkező válságot, 15 százalékra tehető.
Ezzel összefüggésben kijelenthető továbbá, hogy a válaszadók 76 százaléka helyezkedett arra az álláspontra, hogy a magyar kormány időben és felelősségteljesen járt el a járvány visszaszorítsa érdekében, míg a 13 százalékuk szerint hazánk nagyon lassan, vagy inkább lassan reagált a kialakult helyzetre, a 9 százalékuk pedig túlzottnak ítéli a kormányzat reakcióját a koronavírus térhódítására.
Megállapítható, hogy Magyarország vonatkozásában a járvány terjedésének lassítása érdekében tett lépések létjogosultságát, illetve eredményességét a lakosság is elismeri: a megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) teljesen vagy inkább elégedett azzal, ahogy a magyar kormány kezelte a kialakult járványhelyzetet, és mindössze a 24 százalékuk elégedetlen a kormányzat munkájával ebben a kérdésben. Ezen felül a magyarok reálisan látják, hogy a védekezés első szakaszának lezárulásával a vírus elleni küzdelem nem ért véget: a válaszadók 68 százaléka nagyon vagy inkább aggasztónak véli, hogy a járvány második hulláma ősszel vagy télen megjelenhet az országban, ezzel szemben a 29 százalékuk nem kalkulál a koronavírus visszatérésével.
Mindezek tükrében belátható, hogy a lakosság fegyelmezettségének és mindennapi erőfeszítéseinek (például a maszkviselésre illetve a védőtávolságra vonatkozó rendelkezések betartásának) az elkövetkezendő hónapokban is komoly szerepe lesz, éppúgy, mint bizonyos kormányzati lépéseknek, amelyek a vírus egy esetleges második hullámának féken tartására, és az ezzel összefüggő járványügyi felkészülésre irányulnak.
Századvég Alapítvány
