Az Amnesty-vezér fölött az utóbbi napokban mintha összecsaptak volna a hullámok, hiszen elfogták a praxisától eltiltott ügyvéd testvérét, akit egy több szász milliós illegális számlagyár működtetésével hozott összefüggésbe az adóhatóság. A NAV Vig Dávid fivérét, Vig Mórt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalássál és más bűncselekményekkel gyanúsítja, a bíróság pedig elrendelte a letartóztatását.
Pénteken azt is megírtuk, hogy Vig Dávid a Soros-hálózat fontos magyarországi láncszeme, hiszen milliárdos összegek felett rendelkező, illetve komoly külföldi támogatást kapó, a tőzsdespekuláns befolyása alatt álló szervezeteknél volt bizalmi állásban.
Kulcsfontosságú, hogy Vig az Amnesty International Magyarország igazgatói pozíciója előtt öt évig, 2011 és 2016 között Soros György alapítványánál, az Open Society Foundations (OSF) Emberi jogi programjának büntető igazságszolgáltatási csoportjában dolgozott.
Az OSF pedig több mint tízmilliárd forinttal tőkésítette fel magyarországi hálózatát. Ide köthető az Amnesty International hazai szervezete is, amely szintén sok száz millió forintot kalapozott össze külföldről. Vig egy rövid ideig a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programját is vezette.
Vezető szerep Magyarország lejáratásában
Az Amnesty egyébként jó ideje törekszik arra, hogy hazánk nemzetközi megítélése minél rosszabb legyen.
Pár héttel ezelőtt például hét másik „civil” szervezettel együtt felszólították az Európai Unió illetékes minisztereit, hogy szigorúbban lépjenek fel a kormány ellen.
A közös közleményben – amelyben részt vett Soros alapítványa, az Open Society Foundations – arra szólítottak fel, hogy a 7. cikk szerinti eljárás alapján vonják felelősségre a magyar kormányt.
Két nappal később a magyar „civil” szervezetek (K-Monitor, Magyar Helsinki Bizottság, Mérték Médiaelemző Műhely, Political Capital, Transparency International Magyarország és Társaság a Szabadságjogokért és a baloldal külföldi kampányfinanszírozását levezénylő Action for Democracy) is támadásba lendültek. Ők is közös közleményt adtak ki, amelyben a kormány szuverenitásvédelmi törvényjavaslatát bírálták. Pedig a javaslat azért született, hogy külföldről ne tudjanak beavatkozni a magyar választások eredményébe, hiszen erre a guruló dollárok és eurók révén az előző országgyűlési választás előtt történt próbálkozás.
Az egyik Vig a korrupció ellen küzd, a másik súlyos bűnügybe keveredik
Mindezek mellett újra felmondták a baloldali-liberális sablonokat és további intézkedéseket követeltek a jogállamiság, az akadémiai szabadság, a menekültek, az LMBTQ-személyek jogai, az igazságügyi reformcsomag, illetve a korrupcióellenes harccal összefüggésben.
Utóbbinak az elmúlt napok fényében azért van némi pikantériája, mert, ha beigazolódik a hatóság gyanúja, akkor amíg Vig Dávidék a jogállamiság és a korrupcióellenes harc ügyében külföldön támadták a magyar kormányt, addig testvére súlyos bűncselekmények elkövetésében vett részt.
Évek óta támadásban hazánk ellen
Megjegyzendő, hogy az Amnesty International Magyarország már évek óta szisztematikusan támadja a kormányt, kritizálja a magyar bírósági rendszert, és rendre az Európai Unió szervezeteitől várja a „megoldást”. Két éve a bíróságok ellen indítottak akciót, és egy jelentésükben a bírói függetlenség védelmében szükséges törvénymódosításokat sürgettek. Kritizálták az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét és „dermesztő” bírósági légkörről, kormányzati befolyásról beszéltek. Nem tetszett az Amnestynek az sem, hogy a nagy szakmai tudású Varga Zs. András lett a Kúria elnöke.
Az országjelentésekben is rendre felbukkannak
Ide tartozik az is, hogy a Vig-vezette Amnesty egyik munkatársa a szintén a Soros-hálózathoz köthető 444-nek arról beszélt pár hónapja, hogy az Európai Bizottság által évente kiadott jogállami jelentések (országjelentés) tartalmazzák az általuk is megfogalmazott „aggályokat”.
Az persze már régóta tudható, hogy az országjelentések elkészítése során az Európai Bizottság nemcsak a tagállamoktól kapott információkat veszi figyelembe, hanem a kormányellenes „civil” szervezetek által készített anyagokat is.
A 2021. évről szóló országjelentésben például kilenc magyarországi aktivistacsoport (köztük az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital, a TASZ és a Transparency International Magyarország) válaszolt az Európai Bizottság kérdéseire. Ez pedig egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kormányellenes erők véleményei felülreprezentáltak az országjelentésekben.
Borítókép: Az Amnesty International logója (Forrás: Facebook)
