Több alkalommal is ellentmondásba keveredtek a K'Art-ügy tanúi a keddi tárgyaláson. A becsődölt cégcsoport egyik leányvállalatát felszámoló cég ügyvezetője és résztulajdonosa is beszámoltak olyan részletekről, amelyekre a nyomozás idején még nem emlékeztek. A tanúk ugyanakkor azt állították, hogy együtt döntöttek például arról, hogy 3 és fél millió forintért eladnak egy 11 millió forint értékű követelést a magyar államnak. Katona József ügyvezető úgy fogalmazott, hiába róják fel a megvádolt alkalmazott terhére az adásvételt, ha nem adják el a követelést, akkor az alvállalkozók az ajánlatban szereplő 3 és fél millió forintot sem kapják meg.
„Jött egy elektronikus levél, amiben le van írva, hogy 3 és fél millió forint, tehát egy kvázi diktátumszerű levél, amiben le van írva, hogy vagy 3 és fél millió forint, és meghatározott ideig, rövid ideig opció van rá, utána visszavonják, nem érvényes az ajánlatuk, vagy nem lesz az ügyletből semmi, és meghiúsítjuk egy fontos közérdeknek a megvalósulását” – fogalmazott Katona József tanú.
A fontos közérdek a Balog Imsi Sportközpont befejezése volt. A Szeviép-ügyhöz hasonlította a K'Art cégcsoport ügyét a károsultak képviselője. Szabó Bálint azt várja a magyar államtól, hogy térítse meg az alvállalkozók kárát, és azt később a büntetőeljárás végén követelje az elítélteken.
„Kendi Imre, a Jobbik korábbi listavezetője és Botka László Szeged Megyei Jogú Város polgármestere közösen adták át a K'Art cégcsoport által felújított beruházást illetve iskolát, és ezen a beruházáson is kifizetetlen alvállalkozók maradtak hátra. Én arra kérem Botka Lászlót – Márki-Zay Péterhez hasonlóan –, hogy ne a bűnözők, ne a bűnelkövetők oldalára álljanak, ne a Szeviép-ügy már elítélt vezetőit, ne a K'Art-ügy még el nem ítélt haszonélvezőit védjék, hanem álljanak a károsultak oldalára” – mondta a jogász, a károsultak képviselője.
A K'Art cégcsoport tulajdonosai korábban többször hangsúlyozták: a sportcsarnok építésébe azét bukott bele a cégcsoport, mert nem tudták fizetni a projektre felvett 890 millió forint értékű devizahitelt, ami a gazdasági válság miatt 1,3 milliárdra emelkedett.