2020. november 27.,
péntek, Virgil napja

Sulyok Tamás: Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban

MTI

2020. január 24., péntek 16:25

Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban, ami a magyar bírói kar érdeme, és ezt az utat folytatni kell - mondta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke pénteken a Győri Ítélőtábla 15 éves fennállása alkalmából tartott konferencián Győrben.

Sulyok Tamás úgy fogalmazott, hogy a német mintára 2012-ben bevezetett alkotmányjogi panasz és bírói kezdeményezés jogintézményével az alapjogi bíráskodás alapját tették le. Bírói indítványból évente hatvan-hetven érkezik az Ab-hez. Ez egyrészt garanciája annak, hogy érvényesüljön az alapjogi bíráskodási koncepció, másrészt ezen keresztül a bíróság és az Ab közösen védi az alkotmányosságot - emelte ki.

Csehországban és Szlovákiában az alkotmánybíróság évente száz-kétszáz jogerős bírói döntést semmisít meg, Horvátországban, Szlovéniában és Szerbiában még többet. Itthon - Németországhoz hasonlóan - tíz-húsz között van ez a szám - közölte.

Ez azt jelenti, hogy az Ab nem avatkozik bele olyan ügyekbe, amelyeknek nincs alapjogi kérdése. Ez az összes ügy tízezred része - mondta.

Az alkotmányjogi panasz bevezetésével az Ab szempontjából fontos újdonság volt, hogy ezzel a jogintézménnyel mindhárom hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt lehet gyakorolni - hangzott el.

Kitért arra is, hogy újdonságként jelent meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága álláspontja is, amely szerint a magyar Ab döntése hatékony jogorvoslat.

Darák Péter, a Kúria elnöke elmondta, hogy az idén április 1-től bevezetendő változások új korszakot kezdenek az ítélkezésben.

A módosított törvény kimondja, hogy semmilyen bírói testület nem tehet közzé semmilyen szakmai állásfoglalást, kizárólag a kollégiumi vélemény és az eseti döntések maradnak azok, amelyekkel a jogegység biztosítható.

Örömteli változásnak nevezte ezt a Kúria elnöke, mert meglátása szerint meglehetősen nagy veszélye volt annak, hogy különböző munkabizottságok döntéseket hoztak arról, hogy egy polgári eljárásjogi vita esetében hogyan kellene eljárni. A tisztítószándék ebben a hatásában helyes - mondta.

Hozzátette, hogy nehéz helyzetbe hoz azonban olyan testületeket, amelyek értékes munkát végeztek. Példaként hozta fel az új polgári törvénykönyv tanácsadó testületét, amely számos olyan értelmező állásfoglalást és véleményt fogadott el, amely az új polgári törvénykönyv alkalmazásában orientálni tudta az alkalmazókat.

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt mondta: az Országos Bírói Tanáccsal már egyeztetett arról a kérdéskörről, hogy milyen konkrét intézkedéseket igényelhet a tágabb értelemben vett bírósági egységeken belüli ellentét, amely a kommunikációs zavaron túl a bíróságok működésére is kihat.

Kitért arra is, hogy fontos a bíróságok társadalmi szerepvállalását is áttekinteni és újragondolni. A bíróságokat alapvetően senki sem fogja szeretni, azonban a jogkereső közönség értékelni fogja a munkáját. A bíróságoknak nem kell elefántcsonttoronyba kerülniük, de a sikert sem szabad a Facebookon lájkokban mérniük - fogalmazott.

Az OBH elnöke arról is beszélt, hogy az ugrásszerű technikai fejlődéssel a jogi anyagok könnyebb elérése nem feltétlenül tükröződik minden esetben az ítélkezés folyamatán, valamint meglátása szerint élesen el kell választani az igazgatási és ítélkezési funkciót. A kevert státuszokat minimalizálni szükséges minden szinten a bíró vagy igazgasson, vagy ítélkezzen, a kettő keveréke zavart okozhat - mondta.

Széplaki László a Győri Ítélőtábla elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az elmúlt 15 évben mintegy 32 ezer ügy érkezett a táblára, amelyből 1732 büntető szakos volt. Az előző év végére a 32 ezer ügyből a folyamatban lévő 202 ügy kivételével mindegyik befejeződött.

Kitért arra is, hogy április 1-jével a munkaügyi ügyszakok is felállnak az ítélőtáblákon.

A konferencián az évforduló alkalmából bemutatták a Győri Királyi Ítélőtábla történetéről és ítélkezéséről szóló tanulmánykötet, amelynek szerzői között egyetemi oktatók és a győri levéltár igazgatója mellett az ítélőtábla jelenlegi elnöke és bírái is megtalálhatók. A kötet bemutatja a 19. és a 20. század fordulója társadalmi problémáit, a korabeli bírói szervezet kiépülését és az egyes szakterületek ítélkezési gyakorlatát.

MTI