A köztársasági elnök kifejtette, hogy minden nap másféle tevékenységet kell folytatnia. „Amikor reggel beérkezem, akkor mindenképp bejövök a szobámba, áttekintem a sajtót, a híreket, áttekintek olyan kérdéseket, amivel aznap foglalkoznom kell, és aztán megindul a munka. És akkor csináljuk, természetesen a kollégáimmal is rendszeresen tárgyalok, mikor kivel, attól függ, hogy milyen fajta munkát kell végezni. És amikor itt vannak vendégek, akkor az ő fogadásukkal vagyunk elfoglalva. Ha nekem kell valahova menni, akkor pedig azzal vagyunk elfoglalva. Mindegyik nagyon szép feladat” – adott betekintést mindennapjaiba.
„Minden lehetőséget kihasználok, hogy a kollégáimmal beszélni tudjak. Egyrészt az információáramlás szempontjából is fontos, másrészt engem érdekelnek az emberek.
Mindig is érdekeltek, és a kollégáim jó emberek, érdekelnek az ő hétköznapi problémáik is, hátha tudok rajta valamit segíteni, tudok nekik valami tanácsot adni, vagy épp ők tudnak nekem” – fogalmazott Sulyok Tamás.
„Az első naptól kellett tudjam, hogy mit hogy akarok csinálni, és folyamatosan fenn is kell tartani ezt az állapotot.
Maga a felkérés váratlanul ért, utána a váratlanságot megpróbálja az ember kiküszöbölni”
– mondta el Sulyok Tamás. Hozzátette, hogy azt sosem lehet kiküszöbölni. A személyét ért támadásokat betudta a választási kampánynak, amely egy „elég durva és hangvételében sem elegáns választási kampány” volt. „Ami személyemben megrendített, az az édesapámmal való nemtelen támadás volt. Ez ugyan árnyalta bennem az édesapámról kialakult képet, de egyáltalán nem változtatta meg” – mesélt őszintén a köztársasági elnök.
A köztársasági elnök kitért arra is, hogy a hivatalba lépése összefüggött bizonyos értelemben a kegyelmezési jogkörrel. „Ezt egy kiegészítő és kivételes jogkörnek tartom a köztársasági elnök oldaláról, semmiképpen nem olyannak, amelyben a bűnösség kérdését fel lehetne nyitni, mert az nekem szilárd meggyőződésem, hogy ezt a hatáskörömet az államhatalmi ágak elválasztásának elvével szoros összhangban kell értelmezni, és ez azt jelenti, hogy a jogerős bírói ítéletek felülvizsgálatára kegyelmi jogkörben egyáltalán nincs lehetőség” – öntött tiszta vizet a pohárba. Ezt mindenképpen fontosnak tartottam ezzel, hogy a magam részére ezt megfogalmazzam.
A teljes cikk a Mandiner honlapján olvasható.
Fotó: Sulyok Tamás / Facebook
