Süli János elmondta: Magyarország energiaigénye folyamatosan nő, tavaly 0,8 százalékkal emelkedett a fogyasztás, amelynek legalább harminc százalékát import fedezi. Emlékeztetett, hogy a Paksi Atomerőmű jelenleg még működő négy blokkjának meghosszabbított üzemideje 2032 és 2037 között lejár, és a szenes kapacitások is idővel kivezetésre kerülnek. A paksi két új blokk megépítése elkerülhetetlen ahhoz, hogy az országban hosszú távon rendelkezésre álljon a biztonságosan megtermelt, olcsó villamos energia.
A beruházásról szólva elmondta, 2019. június 20-án elkezdődött az első felvonulási épületek kivitelezése.
Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára előadásában kifejtette: a villamos energia szektor az európai energia- és klímapolitika kulcsterülete. Ahhoz, hogy sikerüljön megvalósítani a célokat, és az európai gazdaság 2050-re klímasemleges legyen, a szektor mélyreható átalakítása szükséges.
A véglegesítés előtt álló Nemzeti energiastratégiáról szólva elmondta: a cél, hogy a fogyasztók hosszabb távon, 2030 és 2040 között tiszta, okos, megfizethető energiához jussanak. A stratégiában hangsúlyos szerepet kap az ügyfélközpontúság, a hazai ellátásbiztonság erősítése, a szektor karbonsemlegessé tétele és az energetikai innovációk, fejlesztések gazdasági kihasználása.
Az államtitkár közölte: Magyarország ellátását már jelenleg is hatvan százalékban karbonsemleges energia, ötven százalékban nukleáris energia, tíz százalékban pedig megújuló energiaforrások biztosítják. Az országnak az energia függetlenség elérésére kell törekednie, ehhez pedig szükség van a nukleáris kapacitások pótlására, e nélkül a nettó importarány a 40-50 százalékot is elérné - mondta. Hozzátette, hogy a paksi két új blokk üzembe állításával és a megújuló energiaforrások arányának növelésével az import 2040-re akár húsz százalék alá is csökkenthető.
MTI
