A lap szerint a külföldi pénzekből is működő NGO-k (nem kormányzati politikai szervezetek) nem is árulnak zsákbamacskát ezzel kapcsolatban, nyíltan bevallják, hogy a sztrájkoló és polgári engedetlenséget vállaló pedagógusokat segítik, többek között olyan tanácsokkal, amelyeket állításuk szerint a hozzájuk beérkezett gyakori kérdések alapján állítottak össze.
A valójában a kormány elleni hergelésnek is felfogható tanácsadásban élen jár
- a Magyar Helsinki Bizottság,
- a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és
- az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE).
Utóbbinak egyik vezéralakja Bárándy Péter, a szocialista Medgyessy-kormány egykori igazságügyi minisztere, a röszkei támadás vezetője. Ahmed H. egykori védője is.
A TASZ „tanácsai” között szerepel az a figyelmeztetés, hogy míg a dolgozói sztrájkot szabályozza a jog, diáksztrájk jogi értelemben nincs. Szerintük azonban mégis világos, hogy miről szól ez az akció: a diákok nem tesznek eleget tanulói kötelezettségeiknek, hogy így fejezzék ki véleményüket egy közügyben. Felhívják a figyelmet arra: sok múlik azon, az iskola hogyan viszonyul egy ilyen akcióhoz: ha támogatóan, akkor elképzelhető, hogy tanítás nélküli munkanapot hirdetnek (vagy enélkül tekintik igazoltnak a sztrájkoló diákok hiányzását), amikor lehetővé teszi a tanulóknak, hogy tiltakozzanak, sztrájkoljanak. Ilyenkor az iskola gondoskodik a tanulók felügyeletéről, de a tanórák elmaradnak.
A szervezet tehát gyakorlatilag az iskolákat is arra buzdítja, rendeljenek el tanítási szünetet egy-egy demonstráció idejére.
A TASZ és a hozzá csatlakozó szervezetek közlik azt is, mit kell tennie egy szülőnek, ha biztosra szeretne menni. Írhat például igazolást a gyerekének a sztrájk idejére, így a diáknak nem kell bemennie az órákra, még ha bent is van az iskolában. Javasolják azt is, hogy ha a gyerekük távol marad egy tüntetés miatt az iskolából, szintén írjanak szülői igazolást, amely általában három napra indoklás nélkül megadható.
A teljes cikk IDE kattitnva olvasható.
