Nagy János úgy fogalmazott: a döntést, hogy kik vagyunk és hova tartozunk, újra és újra meg kell hoznunk azóta is, mindez pedig azzal jár, hogy néha ki kell mondanunk fájó tanulságokat is.
"Ki kell mondanunk, hogy bő száz évvel ezelőtt egy olyan háború vesztesei és főbűnösei lettünk, amelyhez semmi, de semmi érdekünk nem fűződött. Úgy rángattak bele bennünket. Magyarok százezrei haltak meg a frontokon, vagy nyomorodtak meg egész életükre. Amikor pedig a vérontás véget ért, jött a fekete leves; még azok az országok is kaptak hazánkból területeket, amelyek sokáig velünk azonos oldalon álltak" - mondta.
Az államtitkár úgy fogalmazott: ami az első világháború után békekötés címén lezajlott, az a demokrácia és a nemzetek önrendelkezési jogának "arcul csapása" volt, a nagyhatalmak ugyanis az emberek feje felett hoztak meg döntéseket, húzták meg a határokat anélkül, hogy megismerték volna a véleményüket.
"Sajnos ma sincs ez másként, ma is bűnösnek nyilvánítják azokat az országokat, amelyek nem értenek velük egyet" - jelentette ki, hozzátéve: ma is egy háborúba akarnak minket kényszeríteni, amelyhez semmi közünk, és az is igaz, hogy a "fényes tekintetű" Nyugaton ma is inkább csak beszélni szeretnek a demokráciáról, a jogállamiságról, ahelyett, hogy gyakorolnák.
Nagy János azt mondta: láthatjuk nap mint nap, hogy Brüsszelben eszük ágában sincs azt tenni, amit az európai emberek többsége akar.
"Nekünk mindezek ellenére is azt kell csinálnunk, amit a magyarok és az itt élő nemzetiségek szeretnének, még akkor is, ha ez teljesen szembe megy Brüsszel elvárásaival és követeléseivel" - tette hozzá.
Közölte, 103 évvel ezelőtt örökre megszerettük a népszavazás intézményét, és hiszünk abban, hogy ez az a demokratikus eszköz, amellyel gátat lehet vetni olyan nézeteknek, mint a genderideológia, és az olyan káros törekvéseknek, mint a háborúpártiság.
"Ma is dönteni kell, dönteni minden olyan dolog mellett, amikről tudjuk, hogy nem rombolják, hanem építik a hazát. Ezért állunk ki a kereszténység, a családok, a magyar gazdák, a külhoni magyarság, de Európa és a NATO mellett is" - mondta Nagy János.
Firtl Mátyás Kópháza polgármestere (Fidesz) köszöntőjében arra emlékeztetett, a kormány 2001. december 14-én, az 1921-es népszavazás 80. évfordulóján döntött arról, hogy december 14-ét a hűség napjává nyilvánítja annak emlékére: Sopron és környéke (Fertőrákos, Ágfalva, Sopronbánfalva, Harka, Balf, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) lakói kinyilvánították, hogy Magyarország polgárai akarnak maradni. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a trianoni békeszerződést módosították.
A népszavazást 1921. december 14-én tartották Sopronban, 15-én a városhoz tartozó Brennbergbányán, 16-án pedig a többi településen. Voksolásra azok a 20. életévüket betöltött férfiak és nők voltak jogosultak, akik e területen születtek vagy 1918. december 31. óta ott laktak.
A szavazást a jórészt osztrák hagyományú és német anyanyelvű soproni lakosság döntötte el: bár a községek közül csak háromban (Fertőboz, Kópháza, Nagycenk) szavazott a többség Magyarországra, Sopronban a résztvevők 72,8 százaléka mondott erre igent. Az egész terület összességében 65,1 százalékban döntött Magyarország mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen, 89,5 százalékos részvétel mellett.
Forrás: MTI
Fotó: MTI / Krizsán Csaba
