Míg a nácizmust a nemzetközi közösség elítéli, addig a kommunizmus által elkövetett bűncselekményekről a szabad világ képviselői a mai napig nem hirdettek hasonlóan szigorú ítéletet – mondta Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója az áldozatok emlékére tartott kormányzati rendezvényen kiemelte: a kommunista rendszer már a keletkezésekor megmutatta valódi arcát: a gyűlöleten és a kirekesztésen alapuló terror rendszerét. „A kommunista hatalomgyakorlók addig ismeretlen mértékű erőszakot alkalmaztak vélt és valós ellenségeikkel szemben és tömegesen követtek el olyan bűntetteket, melyekhez csak a nácizmus számlájára írható szörnyűségek mérhetőek. A kimeríthetetlen osztálygyűlölet, a velem vagy ellenem logikája, az erkölcsi törvények semmibe vétele milliók életét követelte” – fogalmazott Schmidt Mária.
Február 25-e mérföldkő, amire ugyanúgy emlékezni kell, mint a többi történelmi győzelemre és megaláztatásra – fogalmazott személyes hangú megemlékezésében az Országgyűlés korelnöke, Horváth János. „A magyar Országgyűlés akkor nem adta ki Kovács Bélát, mentelmi jogát nem függesztette fel. A szovjet hadsereg katonái kellettek hozzá, a világ legnagyobb hadseregének itt lévő osztagai. Hogy érezzük magunkat magyarok, amikor észrevesszük, hogy ez történt velünk?” Hiába voltak nyugati tiltakozó jegyzékek és a jaltai szerződés – tette hozzá korelnök.
Azok az emberek, akiket a kommunizmus áldozatainak neveznek, nem az elnyomás téglakövei, hanem a magyarok szabadságának építőkövei – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. „Ők nem áldozatok a szó szoros értelmében, számunkra hősök, bármilyen értelmetlennek is tűnik a haláluk, mint láthatjuk, értelme volt. Lehet, hogy nem e világi, de értelme volt a legnagyobb értelme, amit ember elérhet. A szabadság, a demokrácia és a függetlenség értelme.”
A megemlékezés után gyertyagyújtással és néma főhajtással tisztelegtek kormánypárti és ellenzéki képviselők az áldozatok emléke előtt a Hősök Falánál.
