2019. június 26.,
szerda, János, Pál napja

Rózsadombi paktum: a rendszerváltás összeesküvése

Hír TV

2018. szeptember 27., csütörtök 10:34, frissítve: csütörtök 10:52

Városi legenda, politikai folklór, vagy bebizonyosodott jóslat? Jeszenszky Géza és Ablonczy Balázs voltak az Ősök tere vendégei.

Az első ismert leírása a titokzatos paktumnak egy 1992. február 20-án, az egyesült államokbeli Akron városában megjelent cikk volt. Az Amerikai-Kanadai Magyar Életben megjelent írást Dömötör Tibor lelkész, 1956-os emigráns írta Bakos Gyula álnéven. A számos újraközlés során a kezdeti, 1991. március 15-iki keltezés 1989. március 15-ére változott. 

Az azóta is a politikai folklór részét képező paktumot kötő személyek állítólag 20 pontban rögzítették a Rendszerváltás pontos forgatókönyvét. A „titokzatos villa” mélyén a távozó szovjet hadsereg tábornoka, a KGB, a CIA és a Moszad emberei, az amerikai követség első titkára valamint a katolikus egyház részéről Paskai László, a Mazsihisz részéről Zoltai Gusztáv, valamint öt magyar politikai vezető, név szerint az akkor még „mezei MDF párttagok” Antall József és Boross Péter későbbi miniszterelnökök, valamint Horn Gyula, Pető Iván és Göncz Árpád vettek részt a sorsdöntő találkozáson. A paktum lényege a kommunista hatalomátmentésben, a gazdasági fejlődés mértékében, a privatizációban és a külföldi érdekszférák kijelölésében öltött testet. Később „beteljesült jóslatként” igazolta az összeesküvés híveit a baloldal gazdasági megerősödése és a minduntalan felvetett, majd elmaradt politikai elszámoltatás.

Az ősök terében a fenti történetet Jeszenszky Géza teljes képtelenségnek, „titkosszolgálati fabrikációnak” nevezte. Hasonló, mint a "Cion bölcseinek jegyzőkönyve" amit a cári Ohrana gyártott, s bár kisebb jelentőségű, de a KGB keze sejthető mögötte Jeszenszky szerint, lévén se kiszivárogtató, se jegyzőkönyvi háttér nincs, forráskritikailag igazolhatóan koholmány. Ezt Ablonczy Bálint is visszaigazolta, lévén a jegyzőkönynek nincs eredeti példánya. Ennek ellenére a magyar politika része lett, Torgyán József is tényként hivatkozta, s azóta is számtalan politikai erő "támasztja fel" a mítoszt. Ablonczy szerint ez azért is lehetséges, mert jelképekkel van telezsúfolva eleve a szöveg, melyekre nagyon jól lehet utalni a politikai retorikában. A „háttérhatalom működése”, visszatérő elem a hasonló mítoszokban, melyek Jeszenszky szerint nem léteznek, ezen mítoszok táptalaját a bizonytalan politikai helyzetek és az azokban létrejövő, sokszor önmagukat igazoló balsejtelmek szülik. 

Tekintse meg a teljes adást: