„Itt egy ország fog osztani, szorozni és számolni.” A kormányfő is számolt a Kossuth rádiónak adott interjúban. Szerinte az elszámolási törvény alapján fél éven belül jelentősen csökkenni fog az adósok törlesztőrészlete. Bővebben>>>
A törvénytervezet részleteit a Fidesz frakcióvezetője ismertette. „209 ezer lakáshitelről beszélünk, 260 ezer szabad felhasználású lakáshitelről, 127 ezer gépkocsihitelről és 81 ezer személyi célra felvett hitelről. Ezek a devizalapú hitelek, amelyeknél kivétel nélkül a bankrendszernek, minden banknak és pénzintézetnek az elszámolást minden szerződésre és minden forintra vonatkozóan el kell készítenie” – mondta Rogán Antal.
A törvénytervezet megszabja a határidőket is. A tisztességtelen árfolyamrés alkalmazása és egyoldalú szerződésmódosítások miatt elsőként a devizaalapú hitelekkel kell elszámolnia a bankoknak. „Azok esetében, akik nem indítottak pert, az ügyfélnek az elszámolást a következő év január 15-e és 29-e között kell elküldeni. Ez azt jelenti, hogy esetükben értelemszerűen februártól fognak csökkenni a törlesztőrészletek és a kamatok. Azon pénzintézetek esetében, amelyek pert indítottak, február 14-e és 28-a között kell elküldeni az elszámolásokat az ügyfeleknek, és ott a következő hónaptól fognak csökkenni a kamatok, illetve a törlesztőrészletek” – fogalmazott Rogán Antal.
Más határidők vonatkoznak a forinthitelesekre: az ő esetükben – azoknak a bankoknak, amelyek nem pereltek a tisztességtelen szerződésmódosítás miatt – április 16. és 30. között lesz az elszámolás határideje, a perelő pénzintézeteknek pedig augusztus 15. és 29. között. A törvény azt is szabályozza, hogy az adósok milyen keretek között kapják vissza a pénzüket. „Azoknál az ügyfeleknél, akiknek még élő szerződésük van, ott az elszámolás minden alkalommal úgy történik meg, hogy a banknak a korábban befizetett pénzösszegeket úgy kell kezelnie, tehát a tisztességtelenül elvett pénzösszegeket úgy kell kezelni, mintha azokkal az előtörlesztett volna, ennek megfelelően a tőke fog csökkenni, a tőke következményeként pedig a kamat fog csökkenni” – tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője.
Akinek már lezárult a szerződése, a bank készpénzt ad vissza. A jogszabály a 2009. július 26-a előtt lejáró szerződésekre nem vonatkozik, a kedvezményes végtörlesztők viszont élhetnek a lehetőséggel. Nekik is visszajár a tisztességtelenül beszedett összeg, de a banktól kapott kedvezményt ebből levonja majd a pénzintézet. Ezeknek az adósoknak márciusban külön kell kérniük az eljárást, tízezer forint ellenében, a pénz viszont visszajár, ha kiderül, hogy a banknak fizetési kötelezettsége van
Rogán Antal számításai szerint az intézkedéssel körülbelül ezermilliárd forintot kell majd a magyar bankrendszernek visszafizetnie a családoknak. A Magyar Bankszövetség nem akart nyilatkozni a Hír Televíziónak.
Azt, hogy milyen képlet alapján történik az elszámolás, a Magyar Nemzeti Bank dolgozza ki, és a jegybank ellenőrzi majd a pénzintézeteket is, nem csapják-e be az ügyfeleket. Az intézkedéstervben szerepel még a kamatemelési moratórium, a bankok az elszámolási időszak végéig, 2016 májusáig nem emelhetik majd a kamatot és az egyéb díjakat, költségeket sem.
A forintosításról sem tettek le
A kormány a devizahitelek forintosításáról sem tett le, a Magyar Nemzet információi szerint legalább két devizaügyben érintett bankot keresett meg Orbán Viktor kormányfő és Lázár János, hogy megtudják, mekkora terhet viselnének el. A lap azt írja: a devizahitelezésben érintett, külföldi tulajdonban lévő bankok anyavállalatai egy bizonyos szintig pótolnák a forintosítás miatt kieső összeget, de nem korlátlanul. A lap értesülései szerint a kormány attól tart, ha túlságosan sokba kerül a devizahitelek forintosítása a pénzintézeteknek, az visszafoghatja az éppen beindult hitelezést, így veszélybe kerülhet a gazdasági fellendülés is.
Újabb állami győzelmek
Újabb pereket nyert az állam a bankokkal szemben – a többi között a Pannon Takarék, a CIB Ingatlanlízing Zrt, és az FHB Jelzálogbank keresetét utasította el a bíróság. Bővebben>>>