A versenyképességi tanács, és sok egyéb szervezet is számos programot állított már össze, hogy hazánk versenyképességét növelje. A számos hasonló mutató közül az Eurostat fejlettségi mutatója, az egy főre jutó GDP-t az EU átlagához viszonyítja. Ezen hazánk 1% pontot javítva most 68%-on áll. Az ilyen mutatók azonban csalókák: Budapest ennél jobban áll, de egyes régiók azonban 50% alatt vannak.
A versenyképességi rangsorok módszertana problematikus, nem egyformán mérnek. A legjobb, ha saját céljainkból indulunk ki és abban próbálunk meg előbbre jutni
– mondta el a Magyarország élőben stúdiójában Csath Magdolna.
Ahol mi jók vagyunk, azok a makro mutatók. A gyengeségeink az innovációban, humán vagyonban, digitalizációban a termelékenységben és hatékonyságban vannak. E legutóbbi a rendelkezésünkre álló erőforrások felhasználásának módját jelenti ez utóbbi, ebben kell javítani pozícióinkat
– ismertette a helyzetet Csath Magdolna. Az extenzív fejlődés forrásai kiapadóban vannak, itt az ideje a váltásnak
– tette hozzá.
A közgazdász szerint a hosszútávú versenyképességhez nagyon fontos a bürokráciacsökkentés, az előreláthatóság megvalósítása, az adórendszer barátságosabbá tétele, valamint az oktatás és egészségügy fejlesztése.
Most az MNB 330 pontos tervét, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Kereskedelmi Kamara anyagait összegezve jött létre egy Pénzügyminisztériumi anyag, amely rövidebb távú cselekvési tervbe fésülte össze a hosszú távú elképzeléseket tartva a fiskális szigort, mert az eladósodottságot nem lehet növelni.
A lehető legjobb ötletekkel kell előállni, konkrét célokat kell megfogalmazni
– mondta Csath Magdolna. Ebből kell egy csokor, melyet meg kell valósítani, és fontos, hogy ennek egy felelőse legyen
– tette hozzá. A közgazdász szerint a szinergia megteremtése nagyon fontos, így az, hogy a kormány szintjén egy ember végezze az ellenőrzést és számonkérést, így a kitűzött céloknak jó gazdájaként tudjon viselkedni.
