2020. augusztus 13.,
csütörtök, Ipoly napja

Pünkösd: A Szentlélek eljövetelének ünnepe

Magyar Nemzet

2020. május 31., vasárnap 07:23

A húsvét utáni ötvenedik napon, idén május 31-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját: pünkösd napját. Most is minden történelmi egyház tart ez alkalomból istentiszteletet, illetve szentmisét, ezek online is követhetők lesznek. A csíksomlyói zarándoklat a koronavírus-járvány miatt ugyan elmarad, ám az itteni szentmisét is virtuálisan követhetik a hívők.

Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. Neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett.

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban az 1962 és 1965 között tartott II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta Magyarországon is – munkaszüneti nap. Pünkösd vigíliáján (előestéjén) szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek.

A pünkösdi időszak a protestáns egyházakban a konfirmáció, az úrvacsorára való előkészítés, az ifjak felnőtt hívővé avatásának ideje. Ugyancsak ez az időszak a katolikus bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki a fiataloknak.

Tavaszköszöntő tradíciók

A keresztény hagyomány mellett pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő ünnep is. A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi király választásának szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérték össze erejüket és ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

A csíksomlyói búcsú

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye. A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól.

Az idén a koronavírus-járvány miatt elmarad a csíksomlyói zarándoklat, a pünkösdi szentmisét nem a csíksomlyói hegynyeregben, hanem a helyi kegytemplomban tartják meg, a hívők az online közvetítést követhetik nyomon a kegyhely honlapján, Facebook-oldalán, a Duna Televízióban és az Erdélyi Mária Rádióban, valamint mobilalkalmazással.

Programok az ünnepen

A katolikus, a református és az evangélikus egyházi vezetők vasárnap ünnepi liturgia keretében emlékeznek meg a Szentlélek eljöveteléről. A koronavírus-járvány miatt a szertartásokon biztonsági előírások betartásával vehetnek részt a hívek.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában celebrál szentmisét vasárnap fél 11-kor. A bazilika honlapján olvasható tájékoztatás szerint a templomba lépés előtt mindenkinek ellenőrzik a testhőmérsékletét, a hívek csak maszkban vehetnek részt a misén, és a nem egy háztartásban élőknek másfél méteres távolságot kell tartaniuk egymástól. A szertartás a főegyházmegye Facebook-oldalán élőben követhető.

Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap a budahegyvidéki református templomban hirdet igét. A reggel 8 órakor kezdődő istentiszteletre a 65 éven felülieket várják, a délelőtt 10 órakor kezdődő szertartásra mindenki mást. A délelőtti istentisztelet 11-től felvételről megtekinthető a budahegyvidéki református egyházközség Youtube-csatornáján és Facebook-oldalán.

Fabiny Tamás püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke 10 órakor tart online istentiszteletet az alapítása háromszázadik évfordulóját ünneplő csömöri evangélikus gyülekezetnek. Az istentisztelet a gyülekezet Facebook-oldalán követhető.

Június 1-jén, azaz Pünkösd hétfőn pedig 11 órai kezdettel ökumenikus istentiszteletet láthatnak a Duna Televízióban a budavári Mária Magdolna Toronytól Erdő Péter bíboros, Bogárdi Szabó István református püspök és Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök szolgálatával.

Pünkösdtől újra kinyit az esztergomi bazilika – olvasható a székesegyház Facebook-oldalán. A templomba a COVID 19-cel kapcsolatos kormányrendeletek és a higiéniai szabályok figyelembevételével szabad csak belépni. A hívek pünkösdtől a korábban megszokott időben a fenti higiéniai szabályok betartásával tudnak részt venni a szentmiséken.

 

Magyar Nemzet