Potápi Árpád János a Nemzeti összetartozás terének avatásán mondott beszédében hozzátette: ma büszkén mondhatjuk, hogy "mi vagyunk a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb nemzete".
A téren összegyűlt, mintegy kétszáz ünneplő előtt beszélt arról is, hogy 2020-ban, a nemzeti összetartozás évében nem csak a száz évvel ezelőtti trianoni békediktátumra emlékezünk, hanem arra is, hogy 30 éve vált újra demokratikussá Magyarország, tíz éve pedig gyökeres fordulatot vett a nemzetpolitika. Először a keretrendszerét teremtették meg a változásnak, ma már erre épülve működik a határon túli magyarságot támogató intézményhálózat - mondta.
"Ma is támogatjuk az állami szuverenitás elvét és a nemzeti közösségek önazonossága iránti, jogos igényeket egyaránt tiszteletben tartó, új közép-európai együttműködés megteremtését"
- jelentette ki. Úgy fogalmazott, hogy a térség minden állama, nemzete és nemzeti közössége hasznára meghaladható a nemzeti kirekesztés, a jogfosztás és a korlátozás múltbéli öröksége.
Azt mondta: a száz éve történt népességi és gazdasági veszteségeket nem lehet pótolni,
"de minden erőnkkel azon kell dolgozni, hogy megőrizzük azt, ami a magyaroké".
Az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, ezért is fontos, hogy Magyarország intézményes formában támogatást nyújtson a határon túli és a diaszpórában élő magyaroknak - húzta alá.
A város trianoni emlékművének helyet adó teret a Dombóvári Székely Kör, a Dombóvári Trianoni Emlékbizottság kezdeményezésére alakították ki a nemzetpolitikai államtitkárság és az önkormányzat támogatásával.
A korábban is itt állt turulszobor talapzatát felújították, és felavatták Varga Gábor szobrászművész rajta elhelyezett alkotását, amely az 1920-as békekonferencián a magyar delegációt vezető Apponyi Albertet ábrázolja, továbbá időkapszulát helyeztek el az építményben. Az új közterületen térkőminta idézi fel a történelmi Magyarországot, a közeli zöldterületen hamarosan a magyar címer mellett Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume címerét helyezik el.
MTI
