Varga László (MSZP) követelte, hogy teljesítsék a szakszervezetek követelését, a munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a jelenlegi cafeteriaszabályok megtartását és a komoly béremelést. Értékelése szerint a munkaidőkeret 200-ról 400 órára történő emelésével a heti hatnapos vagy a napi 10-12 órás munkavégzést teszik lehetővé. Hozzátette: a cégek jelentős része meg sem éri a három évet, a munkaidőkeret tervezett hosszát. Szerinte az Országgyűlés házszabályellenesen zárta le a törvényjavaslat vitáját és ugyancsak nem felelt meg a házszabálynak az, hogy hétfőn egyszerre szavaztak az ellenzék több mint 2900, napirendet módosító javaslatáról.
Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt kérte a képviselőtől, nézze meg a foglalkoztatási adatokat és az átlagbért, mielőtt a munkavállalók kizsákmányolásáról beszél. 2010-hez képest 800 ezerrel többen, összesen 4,5 millióan dolgoznak - tette hozzá.
Mellár Tamás (Párbeszéd) is bírálta a munka törvénykönyvének tervezett módosítását, amelyet rabszolgatörvénynek nevezett. Mi fog ezután jönni Magyarországon? Februárban majd behozzák az első éjszaka jogának törvényét? Hiszen, ha már megteremtették a mostani törvénnyel a jobbágyságot, akkor ahhoz jár ez is - vetette fel. A Fidesz-KDNP történelmi felelősségét firtatta, mondván, háromszori kétharmados többséggel csak egy silány, félfeudális rendszert tudott létrehozni, amely inkább hasonlít a keleti despotikus rendszerekhez, mint a nyugati demokráciákhoz. Kétszeres Marshall-segélynyi európai uniós támogatásból csak egy olyan gyarmati gazdaságot tudtak létrehozni, amely csak úgy tud működni, hogy megfosztják a dolgozókat a jogaiktól - jelentette ki az ellenzéki képviselő, hozzátéve: a kormánypártiak nem hagynak más lehetőséget egy olyan békés professzornak sem, mint ő, fütyülnie kell, mert különben a kormánypártiak „fütyülnek rá”. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára megerősítette: a törvényjavaslat célja, hogy aki akar és tud, az dolgozhasson és az meg is érje neki. Ezért támogatja a kormány, hogy a dolgozók önként vállalt munkavégzésre kapjanak lehetőséget - közölte.
Varju László (DK) azt tette szóvá, hogy a téli rezsicsökkentés során 800 ezer tűzifával fűtő ember nem kapta meg a 12 ezer forintos támogatást, ezzel a leginkább rászorulókat zárták ki a támogatásból. A túlmunka szabályainak tervezett változtatásáról azt mondta, hogy az a munkavállalók kiszolgáltatottságát teremti meg, és vissza kell vonni. Farizeus magatartást tanúsítanak a kormánypártok, amely miatt őket ki kell űzni a parlamentből - hangoztatta, élesen bírálva ülésvezetése miatt Kövér László házelnököt és Lezsák Sándor parlamenti alelnököt. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt tudakolta, pártelnökének, Gyurcsány Ferencnek is azt mondta-e, nincs helye a politikában, amikor a volt miniszterelnök arról beszélt, el lehet menni az országból, vagy amikor azt mondta, hazudtak reggel, éjjel meg este.
Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője azt sorolta fel, hogy szerinte idén milyen „ajándékokkal lepte meg az Orbán-kormány az embereket”. Ide sorolta az államadósság és az államháztartási hiány „soha nem látott” mértékű növekedését, a tanárhiányt, az egészségügy helyzetének romlását, a választási kampányban „csúcsra járatott félelemkeltést”, a kilakoltatásokat, „Orbán Viktor és körei közpénzből való urizálását”, a magyar tudomány szabadságának elvételét, és azt, hogy a kormány egy „nemzetközi bűnözőt” fogadott be, ezért Magyarország nemzetközi megítélése mélypontra került. A szerdai határozathozatalokra utalva hozzátette: egy nap múlva 400 órás túlmunkával „ajándékozzák meg” az embereket, valamint olyan jogszabályokat fogadnak el, amellyel megteremtik a „totális állami diktatúra kereteit”.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: az a párt beszél nemzetközi megítélésről és félelemkeltésről, amely egy idegen országnak kémkedő képviselőt küldött Brüsszelbe, és amelynek egyik országgyűlési képviselője egy zsidó származású nő megütésével hencegett.
Böröcz László, a Fidesz képviselője szerint világosan látszik, hogy Brüsszel és az ENSZ ugyanazt, az illegális bevándorlás legalizálását akarja. Már 2015 óta irányítottan zajlik az illegális bevándorlás Európába, miközben a magyar kormány álláspontja változatlan: a migráció veszélyeket hordoz és megállítható - hangoztatta.
„Magyarország olyan Európai Uniót akar a jövőben is, ahol a karácsony karácsony marad, betlehemmel és karácsonyfával, Európának ragaszkodnia kell saját hagyományaihoz, ezért ellent kell állni minden olyan kísérletnek, amely az unió népességének végezetes megváltoztatásra irányul” - mondta. Úgy vélte: nemcsak Afrikából, hanem kelet felől is újabb migránshullám várható. Ezért szerinte az európai parlamenti választások tétje, hogy Európa vagy lecseréli vezetőit, vagy végképp elveszett.
A kormány képviseletében Dömötör Csaba azt mondta: nem csillapodik a migrációról szóló vita, a brüsszeli vezetők változatlanul egy olyan intézményrendszeren dolgoznak, amely megkönnyítené a bevándorlást. A magyar kormány azon dolgozik, hogy a növekedés és a biztonság együtt valósuljon meg, mert a biztonság fenntartása alapvetően határozza meg, hogy gyarapodó pályán maradhat-e az ország - tette hozzá az államtitkár.
A független Lengyelország helyreállításának centenáriumáról fogadhat el törvényt a kormánypárti képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés. A javaslat összevont általános vitáját kedden folytatta le a parlament. Bajkai István (Fidesz) az általa és Kövér László (Fidesz), valamint Latorcai János (KDNP) által benyújtott, a független Lengyelország helyreállításának centenáriumáról szóló törvényjavaslatról közölte, a cél a magyar-lengyel történelmi szövetség deklarálása, a szövetség erősítése. Az előterjesztés az oktatás területén lehetővé tenné, hogy megismertessék a magyar diákokkal a két ország összefonódó történelmét és kultúráját. Szerinte a javaslat erős mai közép-európai vonatkozása a szuverenitáshoz való jog. Ebben a két ország kölcsönösen támogatja egymást – hangsúlyozta.
Bajkai István a magyar és a lengyel történelem közös pontjait felidézve közölte, a magyar-lengyel múlt erejéből, az egymásért való kiállás erkölcsi parancsából, a közös keresztény gyökerekből tovább kell építkezni konkrét célokat megvalósítva, olyanokat, mint a Varsó-Budapest gyorsvasútvonal.
A kormányzati igazgatásról szóló törvény, az Állami Számvevőszékről szóló törvény, illetve az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő, a közigazgatási szabályszegési, valamint a területrendezési törvénymódosítások bizottsági jelentéseinek vitáját is lefolytatta az Országgyűlés kedden.
Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a javaslat kódex jelleggel kívánja szabályozni a kormányzati igazgatási szervek működését, amivel az államigazgatás központi és területi szervezetrendszere egységes keretet kapna. Kiemelte, hogy a javaslat bevezetné a kormánytisztviselők családalapítási támogatását.
Arató Gergely (DK), a bizottság kisebbségi véleményének előadója úgy vélte: a törvényjavaslat a „rabszolgatörvényhez hasonló” jogfosztottságot és kiszolgáltatottságot jelent a kormányzati és államigazgatásban dolgozók számára. A jövőben a tisztviselők béremelése a főnökök kegyétől függ majd, illetve a főnökök főnökeitől, vagyis a szervezetet irányító politikai vezetőktől - hangsúlyozta.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a javaslat elfogadásával a kormány egy újabb lépést tesz Magyarország versenyképességének növelése, a bürokrácia csökkentése és a hatékonyabb kormányzati munka érdekében, miközben javul a közigazgatásban dolgozók anyagi megbecsülése, és kiemelten megbecsülik a gyermeket nevelő kormánytisztviselőket is.
Az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta: a 2010 előtti kormány működése tette kiszolgáltatottá és jogfosztottá a közigazgatást, a bércsökkentéssel, a kiszervezésekkel és a menedzserszerződésekkel.
Az államháztartási törvény, három agrár tárgyú javaslat, majd a kiemelt beruházások gyorsítását célzó előterjesztés bizottsági jelentéseit és összegző módosító indítványát is megvitatta kedden az Országgyűlés.
Az államháztartási törvény módosításának bizottsági jelentéseiről és összegző módosító indítványáról szóló vita során Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt emelte ki: a javaslat célja a szabályok egyszerűsítése, ez pedig a bürokráciacsökkentés irányába hat.
Megjegyezte: az abban szereplő indítványok többsége mind kormányzati, mint ellenzéki oldalon támogatást kapott, vitát az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény módosítása váltott ki, amely a profi sportolók adóplafonját emelné meg.
Az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló vitában Fazekas Sándor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság felszólalója elsődleges célként a szaktárca feladatainak módosítását jelölte meg, okként a szakmai tapasztalatokat és az időközben történt jogszabály-módosításokat említve.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt jelezte: kevés módosító indítvány érkezett a javaslathoz, azok jelentős hányada is csak szövegszerű pontosítás volt. A tartalmi módosításokat a kormány támogatja, mert szándékaival egybeesnek, hiszen a szakigazgatás korszerűsítését és a versenyképesség erősítését szolgálják.
