Omladozó lépcsőház, málló vakolat – lassan 10 éve áll üresen az a hetedik kerületi ház, amit szombat délután aktivisták foglaltak el. Néhányan elállták a bejáratot, mások transzparenseket raktak ki. Az egyik szervező szerint arra akarják felhívni a figyelmet, hogy tízezrek élnek az utcákon – miközben sok önkormányzati lakás üresen áll. „Országosan kellene, hogy megtörténjen, hogy az önkormányzatok és a kormány végre elkezdjen foglalkozni azzal, hogy míg nagyon sok ember az utcán él, az idő alatt sok üresen álló lakás megy tönkre” – fogalmazott Mércse Pál, A Város Mindenkié csoport aktivistája.
Kisvártatva a rendőrök, majd a kerület egyik illetékese is megjelent. Amióta az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet büntetni a közterületen élő hajléktalanokat, egyre többen térnek vissza az utcára – az egyik aktivista, aki maga is hajléktalan, azt mondta, azért, mert a szállókon rosszak a körülmények. „A hajléktalanszálló abszolút alkalmatlan egy normális életvitelre. A hajléktalanszállón nem tudja kipihenni magát a hajléktalan ember, nem tud másnap munkába menni, megaláztatások, atrocitások érik. Képzeljék el, van olyan budapesti hajléktalanszálló, ahol egy hodályban 60-70 ember tölti az éjszakáját” – szögezte le Keresztes Jenő.
A rendőrök végül 28 házfoglalót állítottak elő. Többségük gyorsított eljárásban pénzbüntetést kapott, egy személy ellen pedig bírósági eljárás indul.
Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke azt mondta: a házfoglalás nem megoldás, mert figyelemfelhívás helyett csak indulatokat gerjeszt. Szerinte sokan azért nem mennek be a szállóra, mert ott szigorú szabályok vannak. „Nyilvánvalóan hogyha valaki nem szereti vagy nem akarja betartani a szabályokat, vagy súlyos alkoholbetegségben szenved, pszichiátriai zavarai vannak, akkor annak nem jó egy tömegszállás, hanem más megoldást kell keresni. Viszont ugyanazoknak nem jó az önálló lakhatás sem, szóval itt egy pici ellentmondás van. Nyilvánvalóan meg kell nézni minden helyzetet, mi az egyedi diagnózisnak vagyunk a hívei” – tette hozzá az alelnök.
Az Alkotmánybíróság döntése után a miniszterelnök egy rádióinterjúban jelezte: egyeztetni fognak az önkormányzatokkal, és újabb nemzeti konzultáció is indulhat a témában. A kormányszóvivő szerint azóta nem történtek újabb lépések.
