Tavaly nyáron útlezárással tiltakoztak a vámosszabadiak a településre tervezett menekülttábor ellen. A község szélén álló, egykori katonai szállás befogadó állomássá alakítására azért volt szükség, mert a debreceni tábor csaknem teljesen megtelt. Jelenleg majdnem száz ember lakik itt – főként ghánai és kubai menekültek.
„Nincs róluk rossz tapasztalat, Rossz szándékú megnyilatkozásuk nem volt annak. A néhány emberrel, akikkel mi találkoztunk itt a faluban, ők igyekeznek inkább mosolyogva barátságosan köszönni. Nem keresik a konfliktust” – mondta Réti Csaba, Vámosszabadi polgármestere.
Az illegális migráció tavaly ugrott meg drasztikusan. „Rendkívüli év volt a 2013-as év, hiszen az illegális migrációban olyan növekedés volt észlelhető, ami sok évvel ezelőtt volt jellemző, a 190-es évek elején. Az ország déli határszakaszán, a schengeni határon Szerbia felől, mintegy 23 ezer illegális határátlépő érkezett” – mondta Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója.
Ez kilencszer annyi, mint 2012-ben. A főigazgató szerint ennek két oka van. „Az egyes kibocsátó országokban, és gondolok itt észak-afrikai országokra, Szíriára, Afganisztánra, jelentősen romlott az elmúlt időszakban a biztonsági helyzete, tehát ez önmagában útnak indított nagyobb tömegeket, de voltak olyan régiók, itt Európában is – például Koszovó térsége – ahol viszont a rossz gazdasági körülmények, a megélhetési problémák motiválták az útnak indulókat.”
A migránsok harmada – több, mint hatezer ember – Koszovóból érkezett, őket a pakisztániak követték. A Belügyminisztérium államtitkára azt mondta: az ukrán belpolitikai helyzet miatt egyelőre nem számítanak újabb menekülthullámra, de fel vannak rá készülve. A megnövekedett feladatok miatt tavaly a hivatal több, mint egy milliárd forintos többlettámogatást kapott a kormánytól.
