– Húsz éve tartunk gazdasági évnyitót. Ez egy párbeszéd a kormány és a gazdaság szereplői között – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szervezet gazdasági évnyitó rendezvényén. Jelezte: a vírus első hulláma után Magyarország a válságból lassabban jött ki mint Németország, de utána rendkívüli mértékben növelte hazánk a teljesítményét. Magyarország az Európai Unió egyik legjobban teljesítő állama. Tavaly a második és a harmadik negyedévben a legmagasabb a beruházási rátát érte el az ország, míg a munkanélküliségi ráta az egyik legkisebb a közösség államai között.
– Tíz év alatt sikerült mintegy egymillió munkahelyet létrehozni, ám jobban is állnánk ha nem lenne vírus. Az is fontos, hogy a negyedik legnagyobb államadósság csökkenés ment végbe Magyarországon 2010-2019 között – sorolta az eredményeket az elnök.
Parragh László emlékeztetett: kínálati és keresleti sokkok érték a magyar gazdaságot a tavaszi első hullámban. Egy hét alatt összeomlott a vendéglátás és a turizmus. Az egészségügyi szempontok voltak az elsődlegesek, nem lehetett tudni, hogyan kell reagálni. – A gazdasági növekedés nyáron beindult, de jött a második hullám. A gazdaság viszont most nem állt le. Ha tavasz végére, nyár elejére sikerül megfékezni a járvány terjedését, akkor még az idén szép gazdasági számokat lehet produkálni. A gazdaság nyolcvan százaléka kitűnő állapotban van, ahol baj van, ott segíteni kell – magyarázta az elnök.
Az MKIK első embere szólt arról is, hogy a kamara és az Orbán-kormány 2010-ben kötött egy megállapodást a gazdaságról. A kitűzött célok teljesültek.
– Most a következő tíz esztendőre érdemes újabb megállapodást kötni – hangsúlyozta az elnök. Így például elő kell segíteni a digitalizáció, zöld- és a fenntartható gazdaság területének fejlesztését, valamint folytatni kell a hazai tulajdonú cégek erősítését. Azokban az ágazatokban, amelyek a nemzetgazdaságban kulcsszerepük van, szintén van teendő: ilyen az élelmiszeripar, az építőipar, a járműipar, valamint a védelmi és űripar.
Az elnök kedvezőnek nevezte, hogy a kamara válságkezelő javaslatai visszaköszönnek a kormány lépéseiben. Ez igaz a munkahelymegőrző döntésekre, a kiemelt ágazatok támogatására, megmentésére, valamint a családok, nyugdíjasok megsegítésére. Parragh László nagyon eredményesnek nevezte a Széchenyi-kártya programot is, amellyel csak tavaly 600 milliárd forintot lehetett kihelyezni a gazdaságba. A szervezet vezetője kiemelte még azt is, hogy a kamara fontos szerepet játszik az oktatásban is.
Az elnök szerint figyelni kell a makrogazdasági veszélyekre is. Ilyen például a nemteljesítő hitelek arányának növekedése. Csődhullámmal is számolni kell, ahogy a munkanélküliséggel és a munkaerőhiánnyal is egyszerre. A digitális fejletlenség, az uniós munkaerőpiaci átrendeződések szintén lépéseket kívánnak. Lassult a keresetek növekedése, az infláció viszont magasabb. A kényszerkorlátozások miatt visszaestek iparágak, nem csak itt, más országokban is. Roncsolódhat a gazdaság szerkezete hosszabb távon, ezért cselekedni kell. Segíteni kell a kis- és közepes vállalkozásokat is.
Parragh László ismertette azokat a javaslatokat, amelyekkel orvosolhatók a kialakult problémák.
Szerinte közvetlenül támogatni kell a bajban lévő ágazatokat, csökkenteni kell a bürokratikus terheket, szükséges a növekedésbarát adórendszer finomhangolása, ahogy a kutatási és innovációs tevékenység támogatása, valamint a digitalizációs fejlesztéseket célzó beruházások ösztönzése.
