Számos tényező, döntően az ország újraiparosítása, az e-mobilitás és az elektromos alapú fűtési – mindenekelőtt a hőszivattyús – rendszerek elterjedése miatt az igények jelentős növekedése várható – emlékeztetett Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy egy olyan egészséges energiamix elérése a cél, amely révén télen-nyáron, éjjel-nappal garantálni lehet az ellátásbiztonságot.
Kiemelte: az import mértéke már most is ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz, hiszen például az idei év első két hónapjában a csúcs eddig január 23-án a reggeli órákban mintegy 3300 MW volt, miközben volt 1715 olyan negyedórás időszak is, amikor az import meghaladta a majdani Paks II Atomerőmű 2400 MW teljesítményét.
A naperőművi kapacitások folyamatos fejlesztése azt eredményezi, hogy új „csúcsok” születnek, február 16-án dél körül az ipari méretű naperőművek teljesítménye 2761 MW-ra (15 perces átlag) adódott, de a csúcson is csak mintegy nyolcvanszázalékos teljesítménykihasználtsággal tudtak üzemelni, viszont amikor nem termelnek, jelentős importra van szükség, termelési időszakban pedig szabályozásra, valamint az energiatárolás lehetőségeire.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják, IDE KATTINTVA.
