Országszerte számos megemlékezést, koszorúzást, mécsesgyújtást tartanak ma az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 62. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon.
Katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját vasárnap reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
Ezt követően a Rákoskeresztúri új köztemető nemzeti gyászparkjában tartanak megemlékezést, ahol Trócsányi László igazságügyi miniszter mond beszédet. Majd a Kisfogházban tartanak koszorúzást, valamint leleplezik Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítójának és örökös elnökének emléktábláját. Ott Boross Péter korábbi miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet.
Délután a főváros XVIII. kerületében, a Hargita téren álló 1956-os emlékműnél tartanak megemlékezést.
Este a Szent István-bazilikában emlékkoncertre várják az érdeklődőket. A bazilikánál fényfestés is megidézi a mártírok emlékét.
A Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással tiszteleghetnek az emlékezők az áldozatok előtt.
A Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál protokollmentes megemlékezést tartanak egész nap.
A KDNP II. és XVI. kerületi szervezete, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány és a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ „Építsünk hidat" címmel tart közös megemlékezést 1956 fiatal mártírjairól előbb a Mansfeld Péter szobornál, majd a Tóth Ilona szobornál.
1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította Magyarország semlegességét, és felmondta a Varsói Szerződést. A beavatkozásról már október 31-én döntöttek Moszkvában, ettől kezdve folyamatosan érkeztek szovjet csapatok Magyarországra.
1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek – felvették a harcot.
November 4-ét, amikor az 1956-os események áldozatairól emlékeznek meg, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá.
Példát mutattak az 56-os események
November 4-e a magyar történelem egyik legfeketébb napja – jelentette ki a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd a párt szóvivője a fővárosi Vértanúk terén vörös posztóval takarta le Nagy Imre szobrát, hogy később leránthassa a leplet az alkotásról. Azt mondta, hogy az 56-os események az egész világ számára példát mutattak és az akkori ellenállás hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon végül demokrácia lett.
Ellenállás
A Jobbik szóvivője szerint nagyon sok hasonlóság van a Kádár-rendszer és Orbán Viktor NER-rendszere között. Szilágyi György november 4-e alkalmából tartott sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy előbb utóbb nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat. Szilágyi szerint diktatúra van kialakulóban, ezért a Jobbiknak nincs más választása, mint 1956-hoz hasonlóan ellenállást hirdetni.
2006. október 23-a, amikor is Gyurcsány Ferenc, aki szintén az elvbarátokhoz tartozott, tömegbe lövetett 50 év után, és újra magyar vér folyt Budapest utcáin, ez volt 1956. november 4-e. És aztán egy hosszú időszak után, amikor megtörték ismételten a magyarok ellenállását, 2010-től számíthatjuk 1956 november 11-ét, amikor is elindult a kádári diktatúra restaurációja Magyarországon, csak ezt a NER-rendszerének hívják” – mondta az ellenzéki politikus.
