A nyugdíjak és a bérek vásárlóerejét növeli a tervezettnél alacsonyabb infláció. Ezt hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője és a nemzetgazdasági államtitkár is a parlamentben. Rogán Antal emlékeztetett: a költségvetésben több mint 5 százalékos nyugdíjemelés szerepel, miközben márciusban a pénzromlás mértéke alig haladta meg a 2 százalékot. A Jobbik frakcióvezető-helyettese a devizahitelesekért, az MSZP-é pedig a magánnyugdíj-pénztári megtakarításokért aggódott napirend előtti felszólalásában.
A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint több mint félmillió devizahitelesen nem segített a kormány. Követelték egyrészt a hitelek felvételkori árfolyamon való forintosítását, „mely az egyetlen jól kimunkált eszköz arra, hogy visszaverjük a bankokra azt, amit indokolatlanul terheltek az állampolgárokra. Másrészt kártalanításokat követelünk a károsultaknak éppen azért, mert jóval többet fizettek vissza, mint amennyi indokolt lett volna – fogalmazott Z. Kárpát Dániel. – Kapják vissza kamatostul azt, amit a bankok nyeresége érdekében mindenféle ok és alapos indok nélkül vettek el tőlük. Végül pedig a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását követeljük egészen addig, amíg a problémakört meg nem oldja a kormány.”
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint a kormányzati intézkedések jelentős mértékben csökkentették a lakossági devizahitel-állományt. „Amit önök javasolnak, mind a három lépés, veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást” – reagált a kormánypárti politikus.
Az MSZP az emberek pénzét félti
A szocialista párt frakcióvezető-helyettese a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását fájlalta. Józsa István azt mondta: 12-18 százalék hozamnyereséget könyvelhettek el azok a kasszatagok, akik nem léptek át az állami társadalombiztosításba. „A Fidesz-kormány tevékenységének eredményeként ma már nincs mit jóváírni az egyéni nyugdíjszámlákon, az emberek megkeresett pénzéből történő befizetések egyszerűen eltűntek” – fogalmazott.
„A nyugdíjkasszát 357 milliárd forintos hiánnyal adták át, ki beszél itt biztonságról?” – reagált Soltész Miklós. A szociális államtitkár válaszában felsorolta, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság miatt hány száz milliárd forintot utaltak évről évre magánvállalkozások számláira. „Kedves Képviselő úr! Ön itt volt akkor a parlamentben, amikor a szocialisták úgy döntöttek, hogy 2013. január 1-jétől a nyugdíjak adó alá fognak esni. Nem az újonnan induló nyugdíjak, hanem a most 75-80 éveseknek a nyugdíja.”
1974 óta nem volt erre példa
„Magyarországon 1974 óta nem volt példa arra, hogy ennyire alacsony legyen az infláció. A szocialista kormányzás idején azért volt magas az infláció, mert az energia az átlagosnál nagyobb mértékben drágult – hangsúlyozta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. – 2002 és 2010 között a kumulált, tehát az úgynevezett összesített infláció 58,8 százalék volt, ehhez képest a villamos energia ára több mint 100 százalékkal, a gáz ára pedig több mint 150 százalékkal emelkedett, tehát előbbi kétszeresen, utóbbi háromszorosan haladta meg az infláció mértékét.”
„Nagyon gyakran elhangzik ebben a házban az a fogalom, hogy nyolcévezés.” Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár Bokros Lajosig nyúlt vissza az időben, azt mondta, a szocialisták 1995-ben inflációval kezelték a válságot. A politikus hangsúlyozta, hogy az alacsonyabb infláció növeli a nyugdíj és a minimálbér vásárlóerejét. Szerinte ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon jelentős reál-béremelkedéssel számolhatunk ebben az esztendőben. Az alacsony infláció egyik oka a rezsicsökkentés – tette hozzá Cséfalvay Zoltán.
