Orbán Viktor: nincs meg a bizalom az ukrán kormánnyal

Az, hogy megállapodunk valamiben hétfőn valamiről és kedden azt állítják és megállapodunk, hogy mit csinálunk szerdán és csütörtökön teljesen más történik még az én praxisomban is párját ritkító eset. Nincs meg a bizalom az ukrán kormánnyal a tárgyalásokhoz - erről Orbán Viktor beszélt a Magyar Állandó Értekezlet ülésén. A miniszterelnök szerint az ukrán parlament tovább korlátozná a kárpátaljai magyarok jogait, ezért továbbra is megvétózza a kormány Ukrajna NATO és EU-csatlakozási törekvéseit.

Világossá tesszük a NATO-ba is, meg az Európai Unióba is, ha egyáltalán vezet út Ukrajnából, ha egyáltalán vezet e, a geopolitikai realitások ezt egy komoly alternatívának mutatják e vagy sem, de ez ta kérdést tegyük zárójelbe, de ha vezet ilyen út, az csak Magyarországon és Budapesten keresztül vezet, kész. Ebből fakad az, hogy válaszlépésként a kárpátaljai magyarokat ért diszkriminatív törvényekre, mi blokkoljuk az összes európai uniós és NATO-fórumon az Ukrajnával való együttműködés fórumainak egyáltalán a működését is– mondta Orbán Viktor. 

Az EU balkáni bővítését viszont magyar nemzeti érdeknek nevezete a kormányfő, mert szerinte az megnöveli Magyarország és a térség jelentőségét.

Mert függetlenül attól, hogy a V4 csak négy országból áll Közép Európa egészét tekintve több országról beszélünk, amelyek hozzá fognak adódni leginkább a magyar gazdaság integratív képességein keresztül. a közép európai teljesítményéhez, tehát Közép Európa geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor a Montenegróikat reményeim szerint előbb utóbb a macedónokat és a szerbeket föl tudjuk majd venni az Európai Unióba– mondta. Az ülésen a DK-n kívül az összes magyar és külhoni párt részt vett. A Miniszterelnök-helyettes szerint az eseményen egység volt a legfontosabb nemzetstratégiai kérdésekben.

Az összes parlamenti párt határon belül és határon kívül a legfontosabb nemzetstratégiai kérdésekben nézetazonosságban van. Ez úgy szól, hogy a külhoni magyarságnak jár a magyar állampolgárság és jár a szavazati jog és a külhoni magyarságnak jár az autonómia, az európai tapasztalatoknak, normáknak, szabályoknak megfelelően, tehát a tömb magyarságnak területi autonómi a kisebbségi és szórványmagyarságnak pedig kulturális illetve személyelvű autonómia– Semjén Zsolt ismertette, hogy 1 millió 50 ezer fölött van a honosítottak száma és a külhoni és magyar pártok is támogatják ennek folytatását.