Az, hogy megállapodunk valamiben hétfőn valamiről és kedden azt állítják és megállapodunk, hogy mit csinálunk szerdán és csütörtökön teljesen más történik még az én praxisomban is párját ritkító eset. Nincs meg a bizalom az ukrán kormánnyal a tárgyalásokhoz
- erről Orbán Viktor beszélt a Magyar Állandó Értekezlet ülésén. A miniszterelnök szerint az ukrán parlament tovább korlátozná a kárpátaljai magyarok jogait, ezért továbbra is megvétózza a kormány Ukrajna NATO és EU-csatlakozási törekvéseit.
Világossá tesszük a NATO-ba is, meg az Európai Unióba is, ha egyáltalán vezet út Ukrajnából, ha egyáltalán vezet e, a geopolitikai realitások ezt egy komoly alternatívának mutatják e vagy sem, de ez ta kérdést tegyük zárójelbe, de ha vezet ilyen út, az csak Magyarországon és Budapesten keresztül vezet, kész. Ebből fakad az, hogy válaszlépésként a kárpátaljai magyarokat ért diszkriminatív törvényekre, mi blokkoljuk az összes európai uniós és NATO-fórumon az Ukrajnával való együttműködés fórumainak egyáltalán a működését is
– mondta Orbán Viktor.
Az EU balkáni bővítését viszont magyar nemzeti érdeknek nevezete a kormányfő, mert szerinte az megnöveli Magyarország és a térség jelentőségét.
Mert függetlenül attól, hogy a V4 csak négy országból áll Közép Európa egészét tekintve több országról beszélünk, amelyek hozzá fognak adódni leginkább a magyar gazdaság integratív képességein keresztül. a közép európai teljesítményéhez, tehát Közép Európa geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor a Montenegróikat reményeim szerint előbb utóbb a macedónokat és a szerbeket föl tudjuk majd venni az Európai Unióba
– mondta. Az ülésen a DK-n kívül az összes magyar és külhoni párt részt vett. A Miniszterelnök-helyettes szerint az eseményen egység volt a legfontosabb nemzetstratégiai kérdésekben.
Az összes parlamenti párt határon belül és határon kívül a legfontosabb nemzetstratégiai kérdésekben nézetazonosságban van. Ez úgy szól, hogy a külhoni magyarságnak jár a magyar állampolgárság és jár a szavazati jog és a külhoni magyarságnak jár az autonómia, az európai tapasztalatoknak, normáknak, szabályoknak megfelelően, tehát a tömb magyarságnak területi autonómi a kisebbségi és szórványmagyarságnak pedig kulturális illetve személyelvű autonómia
– Semjén Zsolt ismertette, hogy 1 millió 50 ezer fölött van a honosítottak száma és a külhoni és magyar pártok is támogatják ennek folytatását.
