A kormányfő úgy fogalmazott: a hivatását vesztett liberális demokráciákkal szemben Közép-Európában ma a kereszténységből fakadó kulturális és civilizációs életerő nyilvánul meg.
A keresztény szabadságot fenyegető, Európa keresztény kultúráját feladni akaró liberálisok támadásait Közép-Európában eddig sikeresen elhárították, és a keresztény szabadságot kívülről fenyegető veszedelmet, a migrációt is sikerült itt megfékezni - hangsúlyozta Orbán Viktor.
"Ne féljünk kimondani, hiszen már mindenki látja: Magyarország a hegyen épült város, és köztudott, hogy azt nem lehet elrejteni. Nőjünk fel ehhez a küldetéshez, teremtsük meg magunknak és mutassuk meg a világnak, milyen is az igazi, mély és magasabb rendű élet, amelyet a keresztény szabadság eszményére építettünk" - mondta, megjegyezve: hátha "az összezavarodott, tájékozódását vesztett és végzetes bajoktól gyötört" Európának is mentőöv lesz ez.
A miniszterelnök kifejtette: Magyarországon létrejött egy új állam- és politikaelméleti modell, egy sajátos kereszténydemokrata állam. Ehhez - folytatta - két nagy lépés vezetett el, két rendszerváltás: az első 1990-ben megszüntette a szovjet világot, ez volt "a liberális rendszerváltás", az elnyomástól való megszabadulás, a megszállástól való szabadság korszaka. Ez természetszerűleg liberális demokráciát eredményezett, amelynek középpontjában a valamitől való szabadság állt - tette hozzá, hangsúlyozva ugyanakkor: voltak, akik már akkor felismerték - "önök előbb, én később" -, hogy nem lesz elég azt megmondani, mitől akarunk szabadok lenni, arra a kérdésre is meg kell találni a választ, mire akarjuk használni a szabadságot.
Ezért kellett megtörténnie a második rendszerváltásnak 2010-ben, amikor "azt tettük, amit Antall József tanácsolt": "kétharmados, alkotmányos forradalmat csináltunk" - mondta, úgy értékelve, hogy a második rendszerváltás kijavítja és kiteljesíti az elsőt, megadja annak értelmét. A kormányfő ezt nemzeti, illetve keresztény rendszerváltásnak nevezte, amely kereszténydemokráciát eredményezett, középpontjában a keresztény szabadsággal.
Különbség a keresztény és a liberális szabadság között
Orbán Viktor beszélt a liberális és a keresztény szabadság közti különbségekről, úgy fogalmazva, hogy míg az előbbi szerint mindent szabad, ami a másik szabadságát nem sérti, addig az utóbbi tanítása szerint amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt te se tedd másokkal.
A liberális szabadság szerint az egyéni teljesítmény magánügy, nem eshet a közösség erkölcsi megítélése alá; a keresztény szabadság szerint viszont az az egyéni teljesítmény érdemel elismerést, amely a közösség javát is szolgálja: öngondoskodás és munka, saját egzisztencia megteremtésére való képesség, tanulás, egészséges életmód, adófizetés, családalapítás, gyermeknevelés, a nemzet dolgaiban és történelmében való eligazodás képessége, a nemzet önreflexiójában való részvétel - fejtette ki.
Azt is mondta, hogy a liberális szabadság álláspontja szerint a liberális demokráciáknak a liberális internacionalizmus jegyében végül össze kell olvadniuk, e világkormány európai pillére pedig az Európai Unió lenne összekapcsolódva "a Clinton-, Soros-féle Egyesült Államokkal". "Ez volna a kizárólag a józan észre épülő liberális birodalom", amelyet már Immanuel Kant német filozófus is javasolt - fűzte hozzá.
Ezzel szemben a keresztény szabadság azt tanítja - mutatott rá -, hogy a nemzetek szabadok, nem kényszeríthetők egy globális kormányzás törvényei alá, a birodalmak szükségszerűen elnyomják a nemzeteket, ezért veszélyesek, nem kívánatosak.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy noha ma még liberális korszellem uralkodik, de a világrend megbillent, geopolitikai átrendeződés és technológiai forradalom megy végbe. Az európai civilizáció döntő változás előtt áll, a liberális szabadságra épülő demokráciák pedig nem tudnak többé értelmet adni a kontinensnek - mondta, jelezve: a kereszténydemokrata válasz az új helyzetre az, hogy Európának világos civilizációs küldetése van, újra és újra meg kell alkotnia a keresztény szabadságot.
A házelnök felszólalásában a jövőről beszélt
Sikerre kell vinni és beteljesíteni az ország 2010-ben elkezdett emelkedését - mondta a házelnök. Kövér László hangsúlyozta: Magyarország a 21-ik század közepére kilép a középszerűségből és ez ellen semmilyen külső erő nem tehet semmit.
Erdő Péter bíboros is beszédet mondott a konferencián
A rendszerváltás után az egyházban is sokféle jövőkép élt és megoszlottak a vélemények arról, hogy mit kell, mit lehet kezdeni az újonnan ránk köszönő szabadsággal – mondta Erdő Péter bíboros, prímás Esztergom-budapesti érsek visszaemlékezésében. Kiemelte, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége az elmúlt 30 évben sokat tett az egyház értékeinek megőrzéséért.
Erdő Péter felidézte, hogy 89 után az egyházon belül volt, aki azt szerette volna folytatni, amit a korábbi években elkezdett, de „immár félelem és titkolózás nélkül”.
Hír TV/MTI
