Ma délelőtt a karmelita kolostorban találkozott egymással Stoltenberg és Orbán. A sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök megjegyezte, örül annak, hogy az ő főtitkársága időszakában a NATO és Magyarország közötti együttműködés megerősödött.
Ebben mindig készséges partnerünk volt a főtitkár úr, akinek ezúton is szeretném ezt a munkát megköszönni. Áttekintettük a NATO és Magyarország viszonyát ezen a mai napon.
– hangsúlyozta a kormányfő.
Hozzátette: fölidézte a főtitkárnak, hogy Magyarország egy lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak. Jelen pillanatban 1300 magyar katona vesz részt NATO műveletek keretében.
Mi azon nem túl nagy számú ország közé tartozunk a NATO tagokon belül, akik teljesítik az összes vállalt kötelezettségüket, tehát a katonai kiadásaink meghaladják, a védelmi kiadásaink, meghaladják a 2 százalékát a nemzeti összterméknek, és a 20 százalékos képességfejlesztési célt is bőven elérjük, illetve meghaladjuk
– húzta alá. A miniszterelnök közölte: ellátunk légtérrendészeti feladatokat Szlovákia, Szlovénia esetében is. Ezek azok a hozzájárulások, amivel Magyarország a NATO-t erősíteni tudja, ezeket a válásainkat a jövőben is teljesíteni fogjuk.
A megbeszélések másik fontos témája az orosz-ukrán háború volt. Ott közismert, hogy Magyarország álláspontja eltér a NATO tagállamok többségének álláspontjától. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet ebből a háborús helyzetből a legrövidebb úton eljutni a békéhez. Erre más válaszokat ad Magyarország és más válaszokat adnak a többiek.
Magyarország tudomásul veszi, hogy az övétől eltérő, a mienktől eltérő vélemények súlya és száma jelentős. Mi minden alkalommal elmondhattuk a saját álláspontunkat, ezért hálásak vagyunk a főtitkár úrnak, tehát minden NATO körben kifejthettük az álláspontunkat, és bemutathattuk a helyzetelemzésünket. Azt azonban Magyarországnak be kell látnia, hogy nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa. Ezért Magyarország a mai tárgyaláson világossá tette, hogy nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek bár eltérnek a mi helyzetértelmezésünkből fakadó ésszerű döntésektől, de a többi tagállam által osztott és szorgalmazott döntések
– nyilatkozta Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök leszögezte: amire a mai tárgyaláson összpontosítottak, az az – és azt kérte a főtitkártól, hogy ezt tegye világossá, hogy minden NATO területen kívüli katonai akció, a NATO szabályai és a hagyományaink alapján csak önkéntes jellegű lehet.
Ezt a mai tárgyaláson megerősítette a főtitkár és így Magyarország megkapta azokat a garanciákat, amelyekre szükségünk van, különös tekintettel arra, hogy a néhány nappal ezelőtti európai parlamenti választáson a legfontosabb eldöntendő kérdés a háború és a béke kérdése volt, és a magyar polgárok arra adtak mandátumot, azt a megbízását erősítették meg a magyar kormánynak, hogy Magyarország és a NATO területén kívüli katonai akciókban azon kívül fennálló háborúban ne vegyen részt. Magyarország a békéhez vezető, saját belátása szerinti legrövidebb utat kövesse – jelentette ki a kormányfő.
A Híradóban Dornfeld Lászlót, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét kérdeztük a sajtótájékoztatón elhangzottakról:
A teljes sajtótájékoztató: