„Ma itt vannak velünk a lengyelek, itt vannak velünk ma is, ahogy végig velünk voltak 1848-ban és 49-ben és a 20. században is: miniszterelnök úr, kérem fogadja a magyarok szívből jövő jókívánságait, a lengyelek nélkül ma Magyarország sem lenne szabad és Európát sem lehetne újraegyesíteni. Önök ezzel megváltoztatták a történelmet, visszaszerezhettük a szabadságot. Kalapunkat megemelve tisztelgünk a lengyel nép előtt. Lengyelország különleges helyet foglal el a magyarok szívében” – kezdte beszédét a kormányfő.
Közös volt a 20. századi szenvedéstörténetünk, tudjuk, hogy kell barátnak lenni egy nehéz időben.
„De most másra készülünk: elsöprő erejű Közép-európai reneszánszra készülünk! Felívelő történelmi időszakban is barátok lehetünk, ahol végre úgy élhetünk, ahogy mindig is szerettünk volna. Ha lépést akarunk tartani a lengyelek fejlődésével, akkor össze kell kapni magunkat. Amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor egész Közép-Európát, minket is támadnak” – folytatta Orbán Viktor.
„Két nemzedéknyi idő telt el az első március 15. óta, és mi még mindig abból élünk, hogy a magyarok istenére esküszünk, hogy kitartunk a szabadság mellett és ellent mondunk a rabságnak” – emlékeztetett.
A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk
„Az oly sokféle magyart, a milliónyi irányba húzó vágyakat ma is átkarolja az a közös akarat, hogy Magyarországon egy szabad nemzet élhessen a saját független államában. 1848 óta az idő már eldöntötte, mi igaz, és mi nem az, kiszórta, ami könnyűnek találtatott, és a rostán csak az igazság maradt fenn. Az igazság az, hogy a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, joguk van a saját magyar életükhöz, ahogyan a kedvük szerint való. Nem volt, nincs és nem lesz mégoly erős és agyafúrt birodalom sem, amely ezen változtatni tudna - tette hozzá.
Valójában sohasem győztek le bennünket
Orbán Viktor szerint hiába torkolltak a magyar szabadságharcok rendre újabb megszállásokba, valójában sohasem győztek le bennünket: „itt, a birodalmak árnyékában, a civilizációk útkereszteződésében a haza megmaradásáért, a nemzet megtartásáért és a keresztény kultúráért vívott háborúkat mi végül mindig megnyertük".
„Voltunk, vagyunk és leszünk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. És így lesz újra és újra, amíg világ a világ. Ez a legnagyobb diadal, amit egy magunkfajta európai nemzet arathat a birodalmak felett” - mondta a miniszterelnök.
„Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól. Vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat! Szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója. Az európai ember csak akkor lehet boldog, ha maga dönthet saját és nemzete sorsáról" - fogalmazott Orbán Viktor.
„A rostán csak az igazság maradt fent, a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, ahogyan a kedvük szerint való: jöhetnek nehéz idők, ahogy 1848 után jöttek is, amikor félrelöki az igazságot a nyers erő és balszerencsés csillagállás. Az eszmények mindig a valóság felett állnak. Nem volt, nincs és nem is lesz mégoly erős és agyafúrt birodalom sem, amely ezen változtatni tudna, nekünk nem kellenek szavak, hogy tudjuk, miről álmodik a magyar” – emelte ki.
„A haza megmaradásáért a nemzet megtartásáért és a nemzet kultúrájáért vívott háborúkat mindig megnyertük. A magyar név megint szép lesz, méltó régi, nagy híréhez” - idézte a miniszterelnök Petőfi Sándor versét.
Szabadságharcaink során a magyarok a birodalmi alávetés helyett mindig a szabad hazát választották. A történelmi láncolatot az Árpád-ház trónra emelésétől a huszadik századig vonta meg. A magyarok harcai a szabad döntés jogáról szóltak az oszmánok Habsburgok és szovjetek ellenére is. A történelmünk vezércsillaga a szabadság, vezérfonala szabadságharcok láncolata - fogalmazott a miniszterelnök.
A szabadság gondolata a kereszténységből sarjad, hisz Isten előtt mindenki egyenlő, legyen bármilyen nemzet fia, és minden nemzet is egyenlő, legyen bár történelme szerencsés, vagy épp szerencsétlen - mondta.
„1848-ban a legtovább harcoltunk, 1956-ban szembefordultunk a szovjet ármádiával, és mi állítottuk meg 2015-ben az Európába induló migránsáradatot is. Most mi vagyunk, akik erős Európát, erős nemzetállamokat, és új, erős vezetőket akarunk látni Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda. Új kezdetet akarunk, hogy megállítsuk Európa hanyatlását, véget vessünk az európai Egyesült Államok lázálmának, hogy Európa újra az európaiaké lehessen" - mondta a miniszterelnök.
„Szeretni Magyarországot annyit tesz, mint újra és újra egyesíteni a magyarokat, amit csak a szabadság zászlaja alatt lehet” - mondta Orbán Viktor.
A szabadság nem cél, hanem az út a céljainkhoz. Egyszerű dolgokat akarunk: saját haza, jó szomszéd, szerető család és munka, ami nem elvont idea, hanem maga az élet. Lélekzetvétel, szívdobbanás"- fogalmazott, bízva abban, hogy az előttünk álló évek igazunkat és sikereinket fogják visszaigazolni.
Magyarország mindenek előtt, Isten mindannyiunk fölött! – zárult a miniszterelnök beszéde.
