A Magyar Nemzet beszámolója szerint a kormányfő felidézte a rendszerváltás időszakát és a Századvég megalapítását.
– Lehet, hogy a Századvég mint intézet harminc éve született, de a fogantatása a nyolcvanas évek derekára tehető. Akkor kezdődtek a nagy dolgok – emlékeztetett Orbán Viktor a Századvég Szuverenitás konferenciáján.
Mint a kormányfő elmondta, vannak fiatalok, akik a névválasztást kevésbe tartják szerencsésnek, hiszen 2023-ban ez a név már nem állja meg a helyét. – Talán ezt elfogadhatjuk tőlük, új idők jönnek, amelyek új embereket követelnek. Akkor elég amatőrök voltunk, különösen kommunikációs kérdésekben. A tapasztalatlanság azonban nem hiba volt, hanem hozzáadott érték – jelentette ki. Mint kifejtette, azért kezdték el mindezt, mert mint ahogy Václav Havel megfogalmazta, „hazugságban nem lehet élni”.
– A mi nemzedékünk úgy gondolta, hogy köszönjük szépen, mi ezt nem akarjuk folytatni. Nem színleltünk.
Estefelé már azt is kimondtuk, hogy utáljuk a kommunistákat.
A kérdés csak az volt, hogy ez az életérzésünk talál-e valamilyen megfelelő kifejezési formát az egyetemi életben szokásos baráti kocsmázáson, világmegváltó éjszakai beszélgetéseken és a lányok elismerésének begyűjtésén túl – fogalmazott.
A Századvég megalakításában köszönetet mondott az idősebb generációnak. Fellegi Tamás, Kéri László, Varga Csaba, Csapody Miklós – belőlük és az életérzésből lett a Bibó István Szakkollégium, „ami elsőre jó volt, de kevés volt”. –
Azt akartuk, hogy a szovjetek húzzanak el, a kommunisták bukjanak el,
így jött létre a Századvég: a szabad élet szabad beszéddel, a szabad beszéd szabad írással kezdődik, ez volt a filozófia – idézte fel. Hozzátette: két dolog különböztette meg őket, ők voltak a legtapasztalatlanabbak és a legradikálisabbak.
– Nem akartunk hosszú átmenetet, konszolidált reformokat. Amikor Kis János kiadta azt a szamizdatot, miszerint Kádárnak mennie kell, Kövér László azt mondta, a rendszernek kell mennie – emlékeztetett. Felhozta a folyóiratukat is, melynek a neve eredetileg Váltóláz lett volna, az volt az első ötlet. – Szerencsére nem ez lett, noha a kor hangulatához jobban illett akkor. 1985 táján sokan abban gondolkodtunk, hogy az oroszok majd kivonulnak, a kommunisták eltűnnek, lassan vége a századnak, így jött a Századvég elnevezés – magyarázta Orbán Viktor. Hozzáfűzte:
nem voltunk jósok, de láttuk, hogy a szocialista világ gazdasági erőtartalékai elfogytak, a Szovjetunió peremállamai felébrednek.
– Ma már tudjuk, hogy a helyzetértékelésben igazunk lett, megéri radikálisnak lenni, akkor is, ha nem tudod elérni ezeket a célokat, mert legalább van miből engedni – jelentette ki a kormányfő.
Mint mondta, az elején amatőrök voltak, a Századvég első kiadásban voltak hibák, de a második már jól jelent meg. Hozzátette: Stumpf István volt a felelős kiadójuk, neki kellett „elvinnie a balhét”, és Fellegi Tamás is segített nekik. A miniszterelnök hozzátette: azért mondja mindezt, hogy rámutasson egy különbségre a mostani politikusi nemzedék és a régi között.
– Manapság divat az, hogy politikusok az üzlet és a politika között mozognak. Ez Nyugaton is divat, a magyar szocik meg mást se csinálnak. Mi, akik a szerkesztőbizottságban benne voltunk, mi mások vagyunk.
Ha már egyszer belevágtunk a politikába, akkor nincs ugribugri.
Mi nem szeretjük ezt – jelentette ki a miniszterelnök.
A kormányfő kitért Soros György szerepére is. Egy időben egy malomban őröltek vele, hiszen ő sem akarta, hogy a kommunisták uralják Magyarországot. Hogy a szovjetek helyett ő akarja uralni Közép-Európát, még nem volt világos akkor – fűzte hozzá.
– Így kezdődtek a dolgok, akkor csak tucatnyian voltunk, de nem ez volt a lényeg. Az egész Századvég története a szív és a hazaszeretet története volt, és ez maradjon is így – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: ahogy Stumpf István írta akkor, a cél, hogy megtegyük, amit akarunk és amit lehet. – Akkor ezt nem lehetett csak úgy, a Századvég elindítása a radikális változás elindítása volt. Segíteni, elmondani és leírni, ami történt 1956-ban. A Molotov–Ribbentrop-paktumot is itt ismertették Kelet és Nyugat felosztásáról – idézte fel, hangsúlyozva, hogy ha akkor nem lett volna ez, ma nem lenne Fidesz, és most nem lenne szuverén Magyarország sem.
– Így értünk 1993-hoz, ami a születés időpontja volt. Fiatalok voltunk, de már nem amatőrök. Az első parlamenti választáson huszonkét fős frakciónk volt, de éreztük, hogy még nagy dolgok válnak ránk. Elkezdtük szervezni a hátországot, kellett egy szélesebb és alaposabb tudás a parlamenti többség megszerzéséhez. És ekkor jöttek vissza a kommunisták, akik semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek. Az egész történetben az volt az igazi csavar, hogy a szabadságpárti liberálisok engedték vissza a kommunistákat. Ez nyugaton ma már bevett dolog, de akkor nagy morális megrázkódtatás volt – jelentette ki Orbán Viktor.
Akkor „fel kellett kötni a gatyánkat”, a másik oldalon „összenőtt, ami összetartozott”, nekünk pedig kellett egy intellektuális műhely, így jött létre a Századvég – emlékeztetett.
