– Az volt az elképzelés, hogy a szankciókkal közelebb jutunk a háború végéhez, ám az elmúlt kilenc hónap megmutatta, hogy ez nem sikerült – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. A miniszterelnök hozzátette: a szankciók nem vittek közelebb minket a háború végéhez, ellenben súlyos gondokat okoztak az Európai Unió országainak. A kormányfő szerint nehéz tél előtt állunk, Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van, Oroszország bevételei pedig továbbra is magasak, és tudják folytatni a háborút.
– December 5-én lép hatályba az olajembargó, ami meg fogja nehezíteni Európa működését. Ránk a szankciós tiltás nem vonatkozik, ezért attól nem kell tartanunk, hogy ellátási hiány lépne föl, jogunk van az országunk ellátáshoz szükséges olajhoz hozzájutni. Az árral azonban probléma van, várjuk, hogy a szankciók hogyan fognak az árakra hatni – magyarázta a miniszterelnök.
Húsbavágó kérdés
A kilencedik szankciós csomag tartalma kapcsán kifejtette: a brüsszeli bürokraták azt szeretnék ha az olaj után a szankciókat kiterjesztenénk az atomenergiára és a gázra is, ami hazánkra nézve tragikus következményekkel járna. Jelezte: Magyarország eddig mindig mentesítette magát az embargó ténye alól, így ezt most is ki kell védeni.
– A nyomás ugyanakkor folyamatos, mert a kilencedik szankciós csomag után lesz tizedik és tizenegyedik, így nekünk folyamatosan küzdenünk kell, hogy az alapvető értékünket megvédjük. Ezért is kértük az embereket, hogy a nemzeti konzultáció által erősítsék meg a magyar álláspontot
– mutatott rá.
–A nemzeti konzultáció húsbavágó kérdés, mert aligha van ma fontosabb a mindennapok szempontjából, hogy mennyit kell fizetni a vállalkozásoknak és a háztartásoknak az enegiáért. Így nem lepődök meg azon, hogy egy ilyen konzultációban több mint egymillió ember vett részt. Úgy érzem, hogy az ország megértette, hogy a következő gazdasági év sikere az az enegiaárakon és a szankciókon múlik – fogalmazott a kormányfő
– A háború párti tábor a szankciók kiterjesztését szeretné elérni, mert folytatni szeretnék a háborút, de mi azt mondjuk, hogy azonnali tűzszünetre van szükség és a béketárgyalások vezetnek a békéhez
– mutatott rá a miniszterelnök. Elmondta, a háború pártiak mindig újabb és újabb szankciókat követelnek. Továbbá kiemelte, hogy félévente a már kivetett szankciók sorsáról is dönteni kell, ami eddig automatikusan történt, de most meg kell állnunk és számot kell vetni az eddigi szankciók következményeiről, alapos és mély vitát kell folytatni a szankciókat illetően.
Új gazdasági modell épül
Orbán Viktor szerint egyelőre az európaiak bolyonganak a sötét erdőben, eddig az Oroszországban lévő nyersanyagokat kihoztuk és fejlett technológiát vittünk oda, ez volt a tengelye az európai gazdaságnak.
– Ez most megszűnt, bár Magyarország ezt nem tartotta jó ötletnek. Ez a gazdasági modell véget ért, Európa levágta magát az oroszokkal való gazdasági együttműködésről. Az a kérdés, hogy ha ez nincs, akkor mi van helyette, de erre a kérdésre nem tud választ adni az unió – jelezte a kormányfő.
– Számot kell vetnünk azzal, hogy más megoldások drágábbak lesznek, a szankciók felárát mg kell fizetni. A magas energiaár tovább gyűrűzik és megjelenik minden termék előállítási folyamatában. Az, hogy milyen gazdasági modell jön most, erre a kérdésre még senki nem adott választ. Nem tudni, hogyan lesz Európa versenyképes, ez pedig nagyon súlyos kihívást jelent mindenki számára. Nem egy átmeneti válságot kell kezelni, hanem fel kell építeni egy teljesen új gazdasági modellt – tette hozzá a miniszterelnök.
– A háborúnak nem csak az a költsége van, hogy amit most lerombolnak azt újra kell majd építeni, hanem kiderült, hogy az ukrán állam működtetése is gondban van. Ukrajna nem tudja kifizetni a nyugdíjat, nem tudja fenntartani az infrastruktúráját, ezért Ukrajna nyugathoz, az Unióhoz is fordult, hogy adjunk pénzt. Évente 18 milliárd eurót kellene adnunk csak azért, hogy az ukrán állam működjön. A közösen felvett hitelből akarja mindezt állni az Unió, közösen eladósodott államok közösségévé téve az Uniót. Ez nem a tagállamok együttműködése, hanem adósságközösség lenne, amit még az unokáink is nyögnének. Ezt mi nem támogatjuk, több állam már az ukránok megsegítése nélkül is adósságban van. Szét kell osztani egymás között súlyozva az Ukrajna megsegítésére szánt összegeket, mi csak ezt tudjuk támogatni – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a globális minimumadó munkahely-gyilkos, minden országnak magának kell eldöntenie, hogy milyen adórendszert működtet. Ez a demokrácia lényege, a választók eldöntik, hogy milyen adópolitikát szeretnének hazájukban.
Az illegális migrációval kapcsolatban a kormányfő arról beszélt, hogy a helyzet egyre nehezebb, áldatlan állapotok uralkodnak a déli határon. Kiemelte, hogy az ott élők élete lassan elviselhetetlenné válik.
– Ezt a határterületet jobban védeni már nem tudjuk, a konfliktusokat szinte lehetetlen kezelni, ezért lejjebb kell tolni délen a határokat. A megoldás térképe, akcióterve rendelkezésre áll, a cél, hogy levonulhassunk Szerbia déli határához, és az ő irányításukkal, közösen védjük meg a biztonságunkat. Jó hír, hogy Kassán volt egy V4-es megbeszélés, ugyanis az átszivárgó migránsoktól a másik három V4-es ország is szenved, ezért felajánlották, hogy segítenek a terv végrehajtásában. A részletekről zajlanak a tárgyalások, és bár most minden a háborúról szó, történelmi léptékben a migráció a legnagyobb kihívás – fogalmazott a beszélgetés végén Orbán Viktor.
Borítókép: Orbán Viktor (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Magyar Nemzet
