Újra nyitva áll a Szépművészeti Múzeum kapuja a látogatók előtt. A múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkálatai eredményeként felújították a második világháborúban jelentős károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett és raktárként használt Román Csarnokot, korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálták a kiállítótermek egy részét, felújították a tetőszerkezet nagy részét, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket és korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki az épületben.
A felújított Szépművészeti Múzeum a művészetnek szentelt katedrális
– így jellemezte a felújított épületet Baán László, a múzeum főigazgatója. Sok száz ember végezte el az elmúlt három évben azt a nagyszerű munkát, aminek az eredményét először önök és önöket követően sok százezer, sőt millió látogatónk csodálhat majd meg és élvezheti gyümölcsét reményeink szerint hosszú éveken, évtizedeken át
– tette hozzá.
Azért vagyunk itt, hogy egy több mint 70 éves adósságot törlesztve régi fényében visszaadjuk a Szépművészeti Múzeum Román csarnokát
– így kezdte köszöntő beszédét a miniszterelnök. A kormányfő kiemelte: mi magyarok a saját nagyságunkat sohasem abban láttuk, hogy el tudunk venni valamit másoktól, hanem abban, amit hozzá tudunk tenni az egyetemes tudományhoz és kultúrához. Mi olyan nép vagyunk, amely mindig többet adott a világnak, mint amennyit kapott tőle. Alaptörvényünk mondja: büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, tehetségével és szorgalmával pedig gyarapította közös értékeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez
– mondta. Az európai kultúrharc örvénylésében most kell megvédenünk kulturális mivoltunkat, identitásunkat és szuverenitásunkat
– hangsúlyozta a kormányfő.
A most helyreállított, a Román csarnokkal kiegészült Szépművészeti Múzeum újranyitása azt üzeni, hogy a másokat majmoló, tehát törvényszerűen kisszerű kultúrpolitika korszaka véget ért. a 20. századból itt maradt eszmék aligha állják ki a mai idők próbáját. Naponta látjuk ahogy hanyatlanak, enyésznek és porladnak. Nekünk az a reményünk, hogy mi magyarok visszatalálunk a saját utunkra, időtálló eszmékben hiszünk majd megint és lesz közös rend, amely felé mindannyian szabadon törekedhetünk
– hangzott el Orbán Viktor megnyitó beszédében.
A kormányfő arra is emlékeztetett: a magyar történelemnek az is része, hogy rendre akadnak olyanok is, akik szemében ellenszenves a nemzeti nagyság gondolata és idegen mércével akarnak mérni bennünket, ezek pedig mély nyomokat hagytak a Szépművészeti Múzeum épületén és a Városligeten is. Orbán Viktor kiemelte: bátorságunk és erőnk is van a millenniumi tradíciót folytatni, a Városligetben különleges teret építettek, és a hagyományokat megőrizve ezt a rendkívüli teret átvisszük a 21. századba, begyógyítjuk a sebeket.