Az eseményre küldött videójában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot. Óvják az emberi méltóságot, biztosítják a vallásszabadságot, és támogatják mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket a magyar zsidóság a kulturális identitásának megőrzéséért tesz - emelte ki.
Azt mondta, hogy a világ zsidóságának második világháború alatti tragédiájára emlékeznek. Számon tartják a gyilkosokat - tette hozzá.
Emlékeznek az áldozatokra, a falvak és városok elveszett közösségeire, az általuk teremtett világra, valamint a hősökre is, akik "emberek tudtak maradni az embertelenségben" - fogalmazott Gulyás Gergely.
Ugyanakkor a kormány érzékeli a felívelését "az új antiszemitizmusnak", ez évről évre erősödést mutat Nyugat-Európában - hangoztatta.
"Aggodalommal figyeljük a vallásszabadságot jogi és adminisztratív eszközökkel korlátozni akaró törekvéseket, és kiállunk azon zsidó közösségek mellett, amelyek a mindennapos fizikai fenyegetés árnyékában élnek" - jelentette ki üzenetében a miniszter.
Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete angol nyelvű videójában úgy vélekedett: 76 évvel a háború vége után aggodalomra ad okot, hogy a megemlékezés esetleg puszta közhellyé válik. Egyesek inkább politikai korrektségből elevenítik fel az eseményeket, és kevésbé törekszenek arra, hogy valóban átérezzék a múlt fájdalmát - hangoztatta.
A holokauszt "a zsidó nép temetőjévé változtatta" Európát - fogalmazott Jákov Hadasz-Handelszman, aki az emberiség mindenkori legnagyobb bűncselekményének nevezte a tömeges gyilkosságot.
A nagykövet azt mondta, nem kell valakinek üldözött csoport tagjának lennie ahhoz, hogy tiszteletet adjon az áldozatoknak. Mindenkinek erkölcsi felelőssége, hogy emlékeztesse embertársait a történelemre - jelentette ki üzenetében.
Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy ilyenkor a zsinagógában együtt szoktak ülni túlélők, a diplomáciai testület tagjai és a kormány képviselői. Bár ennek magasztossága most nincs meg, végső soron lényegtelen, hol tartózkodnak a résztvevők, a megemlékezés ugyanis a szívekben zajlik - vélekedett.
Azt mondta, hogy sosem szabad elfelejteni a holokausztot. Emlékezni kell az áldozatokra, de a túlélőkre is, a szenvedésre, a jogfosztásra, a kirablásra. Mindent meg kell tenni azért, hogy soha ne ismétlődhessen meg, ami történt - jelentette ki Grósz Andor.
Az eseményen virtuálisan megnyitották a Córesz és Mázel Tov a Páva utcában - Mindennapok és újrakezdések egy zsinagóga és közössége életéből című időszaki kiállítást.
Az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
MTI
