OGYÉI: Jó az irány, de még van hova fejlődni a közétkeztetésben

Ingyenes vagy kedvezményes közétkeztetésre már több mint félmillió gyerek jogosult. Az ételek minőségét pedig 2015 óta rendeletben szabályozzák.

Bár a közétkeztetési rendelet bevezetése óta papíron egészségesebb étel kerül a gyerekek tányérjába, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Menza-körképéből nem ez derül ki. Sok helyen a tájékoztatást mulasztják el.

„A vizsgált eredményeknek a 65 százaléka alapján azt mondhatjuk, hogy a sótartalom megfelelő volt az étlapokon, megfelelő volt az étlapok feltüntetése során. Azonban mintegy 10 százalékuknál nem történt a sótartalomnak a feltüntetése, és 25 százalékuknál pedig azt tapasztaltuk, hogy irreálisan nagy vagy irreálisan alacsony értékek. Hogy itt mire is gondolunk? Volt pl olyan tízórai, egy szendvics tízórai, amikor egy felvágottat adtak, kenőzsiradékot, kenyeret és zöldséget, hogy a sótartalmat pl nullának írták ki” – fejtette ki Erdei Gergő. Az OGYÉI egy másik dietetikusa a tanárokat is kikérdezte, fontos ugyanis, hogy a pedagógusok is a helyi menzán fogyasszanak. Nagy-Lőrincz Zsuzsanna azt mondta: „a IX. kerületben fő problémaként élik meg az ingadozó minőséget, azt, hogy az ételeket nagyon sótlannak érzik, nem megfelelőnek tartják a kis étkezéseket és egyes ételeknek az állagát sem, nincs változatosság és még azt is érzik, hogy a finom ételekből esetleg kisebb adagokat kapnak. Azonban pozitívumként megemlítették, hogy mindig időben érkezik az ebéd, megfelelő a hőmérsékletük és hogy tiszta evőeszközöket és tányérokat kapnak az ebédhez. Összességében ők sajnos egészségtelennek tartják a közétkeztetést.”

Miháldy Kinga szerint a gyerekek többsége továbbra sem fogadja el az új étrendet, sokszor a mintát otthonról hozzák.

„A magyar lakosság nem elfogadó a halfogyasztással, és ezért a gyerekeknek is nehézséget okoz, hiszen ha otthon a családban nem kerül az asztalra semmilyen formában hal, akkor a közétkeztetőnek igen nehéz dolga van azzal, hogy megszerettesse és elfogadtassa a gyerekekkel a halételeket. És hát egyértelmű az, hogy ezekhez a nehéz feladatokhoz több emberre van szükség és emberhiánnyal küszködik mindenki” – mondta a szakértő.

Ez Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára arról beszélt, a gyerekek egészséges közétkeztetése közös ügy, ezért pedig közösen kell küzdeni.

„A minőségi közétkeztetés csak így, együtt érhető el, ez a szülőre, nevelőre, pedagógusra és a közétkeztetésben részt vevő valamennyi szereplőnek egy közös feladata. Nem lehet elégszer ismételni ezt a közös feladatot, hiszen a gyermekek étkezése az nem érvéget ha az iskola kapuján kilépnek, vagy belépnek. A gyermekek étkezése és egészsége az iskolán belül és kívül is ugyanannyira fontos” – fogalmazott Sölch Gellért.

A rendelettel a kormány célul tűzte ki, hogy a közétkeztetésre szánt ételek kevesebb só, cukor és zsír hozzáadásával készüljenek, emelkedjen a zöldség- és gyümölcsadag, megfelelő legyen a tej, tejtermékek aránya és több teljes kiőrlésű gabonából készült pékáru kerüljön a gyerekek elé.