2020. november 28.,
szombat, Stefánia napja

Nyolcmilliárd az új ösztöndíjakra

Magyar Nemzet

2020. október 12., hétfő 07:50

Schanda Tamás szerint Magyarország érdeke, hogy visszaállítsuk a szakképzés régi rangját. Maruzsa Zoltán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt A korábban bevezetett intézkedések elegendőek a védekezéshez az iskolákban.

A tanévkezdés óta 165 szakképző intézményben és 52 egyetemen, illetve főiskolán jelent meg a koronavírus, a két ágazatban eddig összesen 1430 esetben mutatott pozitív eredményt a PCR-teszt. A gyakorlati oktatás elsősorban az egészségügyi, illetve a turisztikai képzések esetén jelent nagy kihívást a járvány miatt, de összessé­gében hatékony a védekezés. Igaz, előfordulnak olyan esetek, hogy a céges munkakörnyezet helyett iskolán belül kell megoldani a gyakorlatozást – mondta el a Magyar Nemzetnek Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese. A tárca straté­giai és parlamenti államtitkára a lapnak adott interjúban kiemelte: nyolcmilliárd forint jut a frissen bevezetett ösztöndíjrendszerre, és szükség esetén tovább is bővíti a keretet a kormány. Beszélt továbbá az iskolaőrségről is, és elárulta, milyen esetben volt szükség testi kényszerre.

– A köznevelésben a járványhelyzetben is a lehető legtovább kitartanak a személyes jelenléti oktatás mellett, a szakképzésben és a felsőoktatásban azonban több helyen működik az online, illetve a hibrid oktatás. Milyenek a tapasztalatok?

– Tavasszal a felsőoktatásban gyakorlatilag azonnal szigorú korlátozásokat kellett bevezetnünk a koronavírus-járvány miatt, majd következett a teljes oktatási rendszer, így a szakképzés esetében is. Rengeteg áldozatot kellett hozniuk a tanulóknak, a hallgatóknak, a tanároknak, az oktatóknak, az intézmények dolgozóinak, hogy a teljesen új helyzetben is sikerrel teljesíthessék a félévet. Köszönet illeti őket az erőfeszítéseikért! Most más a helyzet. Tavasszal sok tapasztalatra tettünk szert, ezeket rendszereztük, feldolgoztuk. Az egyetemek, főiskolák számára például összeállítottunk egy, a jó gyakorlatokat összefoglaló dokumentumot, és egy webinárium-­sorozat is megvalósult a távolléti oktatás gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban. A szakképző intézmények számára készítettünk ágazati iránymutatást – tehát így is felkészültünk a járvány második szakaszára. Ezáltal működni tud a szakképzés és a felsőoktatás is, nincs szükség arra, hogy ekkora nagyságú és jelentőségű ágazatokat teljes mértékben az online térbe száműzzünk. Ott térnek át a digitális rendre, ahol szükséges, és csak a szükséges időre. Magyarországnak ugyanis működnie kell – ezt várják el tőlünk az emberek, ezt tanúsítják a nemzeti konzultációra beérkezett válaszok is.

 

– Az ITM-hez tartozó szakképző, illetve felsőoktatási intézményekben hány helyen jelent meg a koronavírus-fertőzés?

– Bátran nevezhetjük hatékonynak a védekezést. A szakképzési centrumokhoz tartozó intézményekben mindössze 0,14 százalék a betegséggel érintettek aránya a legfrissebb adataink szerint. Ez 271 tanulót és 96 oktatót jelent. Ami a felsőoktatást illeti, összesen 1063 olyan esetről tudunk, amelyben pozitív lett a PCR-teszt. 331 oktató és 732 hallgató betegedett meg. 165 szakképző intézményben és 52 egyetemen, illetve főiskolán jelent meg a vírus. Ezért is fontos, hogy mindenki betartsa a szabályokat: viseljen maszkot, tartsa a megfelelő távolságot másoktól, ügyeljen a gyakori kézmosásra és fertőtlenítésre, és ha a koronavírus tüneteit érzékeli magán, semmiképpen ne menjen közösségbe.

– A szakképzésben hogyan szervezik a gyakorlati oktatást? Van olyan ágazat, ahol a járvány miatt halasztani kell a gyakorlatot? Valamennyi partnercég tudja személyesen fogadni a tanulókat?

– Mivel az általánosan érvényes járványügyi, egészségügyi szabályokon túl nincsenek további kötöttségek, a gyakorlati képzések túlnyomó többsége folyamatosan zajlik mind az iskolákban a tanműhelyekben, mind a gazdálkodó szervezeteknél. Természetesen az iskolán kívüli gyakorlatokon a tanulóknak igazodniuk kell a vállalat saját járványügyi protokolljához is. Külön meg kell említeni azonban az egészségügyi képzéseket, ahol a speciális járványügyi intézkedések, például a kórházi lezárások nagy kihívást jelentenek a képzésben. Az ilyen esetekben a szakképző iskolák a tananyag átcsoportosításával, az érintett gyakorlati tanulmányok átütemezésével segítik a tanulókat.

– Nem veszítettek el vállalati partnereket a járvány miatt a szakképzésben? Amelyek esetleg olyan nehéz helyzetbe kerültek, hogy nem tudják fogadni a diákokat.

– Mindenki arra törekszik, hogy ne hiúsuljanak meg a gyakorlatok, de mi tagadás, a turizmus-vendéglátásban, a már említett egészségügyben és a sport ágazatában érzékelhető leginkább a koronavírus hatása. Sok problémás helyzet ugyanakkor megoldható egy kis találékonysággal – egyes cégek például online oktatással oldják meg a gondokat, de maguk az iskolák is mindent megtesznek a tanulói­kért, így például amennyiben a duális képzés problémát jelent, az intézményen belül oldják meg a gyakorlati oktatást.

– Az október 1-jétől bevezetett kötelező lázmérés a felsőoktatásra és a szakképzésre is vonatkozik?

– A kormány a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal közreműködésével biztosított megfelelő számú lázmérőt – közel hatezer darabot –, a nagyobb létszámú iskolák esetén pedig hőkapukat is a beléptetéshez, de több szakképző intézmény maga is beszerzett felszereléseket a kötelező testhőmérséklet-ellenőrzéshez. Az eddigi tapasztalok alapján zökkenőmentesek a reggeli mérések. Az egyetemek és főiskolák választhattak, hogy lázméréssel vagy kockázatszűrő kérdőív kitöltetésével ellenőrzik a hallgatókat az épületekbe való belépéskor. Aki fennakad a szűrésen, az természetesen nem léphet be a felsőoktatási intézménybe.

– Most debütál az iskolaszerkezet átalakítása is a szakképzésben, ez mennyire zajlik zökkenőmentesen?

– Az átalakulás alapvetően nyáron jelentett többletfeladatokat, amikor szerencsére sokkal enyhébb volt a vírushelyzet. Zavartalanul elindulhatott a félév, az elmúlt egy-másfél hónap tapasztalatai is kedvezők. Lehet, hogy többen kételkedtek abban, hogy ilyenkor ­célszerű-e végrehajtani a tervezett változtatásokat, de a kormány álláspontja mindvégig egyértelmű volt. A magyar fiatalok megérdemlik, hogy korszerű szakképzési rendszerben tanulhassanak. Az oktatók átlagosan közel harmincszázalékos béremelése, a tanulók jelentős ösztöndíjai, az átláthatóbb új struktúra mind segítenek a magyar gazdaság erősebbé és versenyképesebbé tételében – amire pedig pont egy ilyen krízishelyzetben van a legnagyobb szükség.

– Az új ösztöndíjakhoz mikor jutnak hozzá első ízben a szakképzésben érintett diákok? A juttatási rendszer felmenő rendszerben indul vagy a felsőbb évfolyamosok is megkapják a pénzt?

– Felmenő rendszerben vezetjük be az új ösztöndíjrendszert, azaz a szakmai tanulmányaikat 2020. szeptember 1-jén megkezdettek kapják először az új juttatásokat. A felsőbb évfolyamosok a korábbi rendszer ösztöndíját kapják, kaphatják, ha teljesítik annak feltételeit. Összesen nyolcmilliárd forint áll rendelkezésre erre a célra, de ha szükséges, bővíteni is tudjuk a keretet.

A teljes cikk ITT olvasható.

Maruzsa: A korábban bevezetett intézkedések elegendőek a védekezéshez az iskolákban

Az iskolákban korábban bevezetett preventív intézkedések elegendőek a koronavírus elleni védekezéshez - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. 

Maruzsa Zoltán elmondta, a mostani helyzet egyelőre nem olyan, amely további intézkedéseket vagy azonnali beavatkozást igényelne.

Hozzátette, az iskoláknak sikerült megszervezni például a testhőmérséklet-mérést, amihez 41 ezer digitális hűmérőt biztosított a kormány és a legnagyobb épületekben hőkapukat is felszereltek.

Kitért arra is, az őszi írásbeli érettségiket a tavasszal már bevált módszerrel szervezik meg, vagyis kis csoportokban, a távolságtartás szabályait betartva vehetnek részt ezeken a diákok. Ugyanakkor - hívta fel a figyelmet - a szóbeliket most megtartják. Sokkal több intézményt vontak be a lebonyolításba, így kisebb csoportokban vizsgázhatnak a diákok.

Elmondta azt is, 24 óvodában van rendkívüli szünet, ami a csaknem 3000 ilyen intézménynek a 0,81 százaléka, 17 (0,55 százalék) iskola zárt be ideiglenesen és 102 (3,31 százalék) további olyan iskola van, ahol tantermen kívüli digitális oktatást vezettek be, jellemzően egy-két osztályban.

Maruzsa Zoltán jelezte, két hét múlva, október 23-tól őszi szünet lesz az iskolákban, ami alkalmas lehet arra, hogy a fertőzött intézményekből "kisöprődjön" a vírus.

Magyar Nemzet/MTI