Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint mintegy négy órát töltenek telefonjuk képernyője előtt egy átlagos napon a 16–35 évesek, ennek csaknem felét közösségi médiumok alkalmazásai teszik ki.
A fiatal felnőttek digitáliseszköz-használati szokásait vizsgáló reprezentatív tanulmány a megszokott online kérdőíves felmérés mellett szoftveres adatgyűjtéssel, objektív készülékhasználati adatok elemzésével is dolgozott a minél megbízhatóbb eredmények érdekében
- jelezték.
Hozzátették, hogy a tanulmány online kérdőíves felmérésében több mint ezer fiatal vett részt, az androidos felhasználók ezenkívül készülékhasználati adataik önkéntes szoftveres megosztásával is hozzájárulhattak a kutatás sikeréhez.
Az eredmények alapján a 16–35 évesek átlagos napi képernyőideje 3 óra 49 perc, amely 60 képernyő be- és kikapcsolási ciklushoz kötődik.
A vizsgált telefonokat általában 22 óra körül használták a legtöbben, ilyenkor az eszközök mintegy negyede aktív volt.
A résztvevők a kutatás időtartama alatt átlagosan 58 különböző alkalmazást indítottak el okostelefonjukon, de képernyőidejük mintegy felét a legnépszerűbb közösségimédia-platformok tették ki: a Facebook és üzenetküldő alkalmazása, a TikTok, a YouTube és az Instagram.
Úgy folytatták, hogy a 16–19 éves lányok első számú közösségimédia-felülete egyértelműen a TikTok, a fiúk körében azonban a YouTube bizonyult népszerűbbnek. A tinédzserlányok képernyőidejük 37 százalékát a TikTokon, 9 százalékát pedig a YouTube-on töltötték, ezzel szemben a fiúk képernyőidejének 19 százalékát a YouTube tette ki, és „csupán” 15 százalékát a TikTok.
Platformhasználati szokásaik alapján a fiatalok két generációra oszthatók: a 16–24 évesek körében elsősorban a TikTok, míg a 25–35 éveseknél a Facebook a favorit; az életkor előrehaladtával a közösségi platformokon töltött idő jellemzően csökken.
A kutatás négy fő felhasználói csoportot is azonosított az alapján, hogy milyen jellegű alkalmazások határozzák meg leginkább az eszközhasználatukat: a mérésben részt vevők 43 százaléka került a közösségimédia-használók csoportjába, míg 25 százalékuknál a böngészőhasználat, 22 százalékuknál a mobiljátékok, 10 százalékuk estében pedig a videótartalmak fogyasztása volt a legmeghatározóbb használati mód.
Általánosságban elmondható, hogy minél idősebb valaki, annál inkább jellemző rá a böngészőalapú készülékhasználat, illetve minél fiatalabb valaki, annál inkább dominál a közösségimédia-alapú felhasználás
- írták.
Érdekes adatnak nevezték, hogy a közhelyszerű sztereotípiákkal ellentétben a nők közül többen tartoznak a játékhasználók kategóriájába (26 százalék), mint a férfiak közül (18 százalék), illetve a 25 éven felüliek között is több a játékközpontú felhasználó (25 százalék), mint a 16–19 évesek között (10 százalék).
A kérdőíves felmérésben a válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen találkozik álhírekkel az online és a közösségi médiában.
Kiemelték, hogy
azok, akik nem fogyasztanak napi rendszerességgel politikai tartalmakat, hozzávetőleg ugyanakkora arányban nyilatkozták, hogy rendszeresen találkoznak álhírekkel az interneten, mint a politika iránt kifejezetten érdeklődők.
Hozzátették, hogy bár általában lenne lehetőség az álhírek jelentésére, ezzel a válaszadók csupán 27 százaléka szokott élni, 60 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy általában csak továbbgörget, ha félrevezető információval találkozik, csupán 35 százalékuk szokta ellenőrzi a bizonytalan információkat megbízható források segítségével, 13 százalékuk pedig másokkal beszéli meg a problémás tartalmakat.
A teljes kutatás és összefoglalója az onlineplatformok.hu oldalon érhető el. A https://youtu.be/-vXPQGMw_vg alábbi linken Németh Gábor Sándor, az NMHH online platformok főosztályának jogi szakértője beszél a témáról - áll a közleményben.
