Az ELTE nagytétényi úti kollégiumának a teljes energetikai rendszerét modernizálták, minden szobához külön vizesblokk tartozik, újak a nyílászárók és a berendezés is.
„Hárommilliárdos kollégiumi beruházás Magyarországon nem sok történt az elmúlt 30 esztendőben” – mondta az előzményekről Németh Zsolt a Fidesz országgyűlési képviselője.
A beruházás a kollégiumfejlesztési stratégia eredménye, amit a kormány még 2016-ban hirdetett meg. A programra több mint 190 milliárd Forintot szántak, ebből eddig nagyjából 30-40 milliárd Forintot költöttek el.
„Ezek a beruházások tartalmaznak új férőhelyeket és felújításokat is. Körülbelül úgy tudjuk, hogy egy 1000 férőhely az, ami többletként létesült, tehát még biztos, hogy szükség van legalább 6-7 ezerre a korábbi felmérések alapján ahhoz, hogy az összes arra rászoruló hallgató elhelyezésre kerülhessen” – mondja Vámosi Péter, a HÖOK elnökhelyettese.
Csak az ELTE diákszállóira másfélszeres a túljelentkezés, ez nagyjából az országos arány is. Az oktatási államtitkár egy hétfői pécsi kollégiumavatón azt mondta: most azon dolgoznak, hogy a 2016-ban elindított kollégium felújítási pályázatot újra megnyissák. Az ELTE kancellárja szerint 5-10 év orvosolható a kollégiumi helyhiány, ha az államiak mellett magánerős beruházások is elindulnak.
„Ezek a magánerős beruházások elsősorban azt célozzák, hogy megállapodásokat kössenek különféle egyetemekkel, különféle kontingensekre. Ezen az úton adott esetben az egyetem is be tud segíteni abba, hogy ne a teljes piaci díj kerüljön a kollégiumi hallgatók számára kivetésre” – mutatott rá Scheuer Gyula az ELTE kancellárja.
Az ELTE kollégistái közül most körülbelül ezren laknak ilyen magánkollégiumokban. Ezek drágábbak, mint az állami helyek, de olcsóbbak, mint az albérletek. A Eurostudent kutatás szerint egy bérelt lakásban vagy szobában lakó hallgató havi kiadása a 130 ezer Forintot is elérheti. A leginkább rászorulók szociális ösztöndíjat kaphatnak. Ennek a kerete szeptembertől 40 százalékkal emelkedett.
