A Nézőpont Intézet honlapján csütörtökön közzétett összefoglalóban azt írták, a kutatásban az intézet arra volt kíváncsi, hogyan változott a hivatalát egy éve betöltő Novák Katalin köztársasági elnök szerepfelfogása, és annak milyen a megítélése a magyarok körében.
Az április 28. és május 8. között ezer ember telefonos megkérdezésével végzett kutatás eredménye szerint a magyarok 55 százaléka tudja összekötni az államfői pozíciót és Novák Katalin személyét. A teljes népesség 60 százaléka, az államfő személyét ismerők 62 százaléka elégedett a köztársasági elnök eddigi munkájával, ez az arány jelentősen meghaladja a kormánypártok népszerűségét is.
Az elégedettség hátterében az áll, hogy Novák Katalin tevékenysége összhangban van az elvárásokkal. Egy év alatt az államfői szerepfelfogás a nemzeti érdek nemzetközi, és a nemzeti egység hazai nagyköveti szerepkörében csúcsosodott ki – írták.
A magyarok háromnegyede gondolja úgy, hogy a magyar köztársasági elnöknek elsősorban Magyarország nemzetközi képviseletével kell foglalkoznia.
Az elemzés szerint a magyarok többsége nemcsak egyetért Novák Katalin „diplomata” szerepfelfogásával, de egyre nagyobb arányban elégedettek annak módjával is. Míg fél év elteltével az államfő személyét ismerők 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a köztársasági elnök inkább jól képviseli Magyarországot a nemzetközi diplomáciában, egy év elteltével már 65 százalékuk volt elégedett vele.
Novák Katalin nemzetközi tevékenységének pozitív megítélése mögött komoly diplomáciai munka áll. Az első év 52 hetére 52 külföldi diplomáciai esemény jutott. Ennél is fontosabbak azonban a külpolitikai irányok. Hivatali idejének első évét egyértelműen meghatározta békepárti álláspontja, amelyet számos alkalommal kifejezésre juttatott.
Első hivatalos útja a szomszédos háborút eltérően megítélő Lengyelországba vezetett, ahol a békepárti kormányzati külpolitikával összhangban ítélte el az orosz agressziót. Tavaly szeptemberben a New York-i ENSZ-közgyűlésen II. Erzsébet királynőt idézve figyelmeztetett a „béke megvívásának” fontosságára. Novemberben Emmanuel Macron francia elnök meghívására vett részt a párizsi békekonferencián, ahol tíz pontban hívta fel a figyelmet a béke ellen ható tényezőkre. Még ugyanebben a hónapban a béke képviselőjeként Kijevbe is ellátogatott az ukrán elnök meghívására.
A béke ügye összefonódott a határon túli magyarok képviseletének ügyével, ukrajnai útja során meglátogatta a kárpátaljai magyarokat.
Novák Katalin a magyar nemzet köztársasági elnökeként lépett fel különös figyelmet fordítva a külhoni magyarokra. Az ő képviseletüket nem különálló nemzetiségpolitikaként, hanem a magyar érdekek természetes képviseletének részeként értelmezte.
Novák Katalin nemcsak régi, hanem új ajtókat is kinyitott Magyarország előtt. Diplomáciatörténeti pillanat volt például, amikor decemberben Irakba, vagy amikor februárban Bahreinbe látogatott, ahol korábban magyar köztársasági elnök még nem járt – írták.
Az összefoglaló szerint Novák Katalin nemcsak a nemzetközi diplomáciában, de a magyar közéletben is fontos ügyek képviselőjeként lépett fel az elmúlt egy évben. Nemcsak országosan ismert és konszenzusos témákban, hanem kevésbé ismert és konfliktusos ügyekben is megnyilvánult, azaz nemcsak a nemzetközi térben, de Magyarországon is hídépítő szerepre törekedett.
A tanulmány kitér arra is: az előzetes kritikákkal szemben Novák Katalin a jobboldali táboron túlmutató gesztusokat is gyakorolt, ami szintén növelte a pártpolitikai törésvonalon átívelő népszerűségét. Miközben megőrizte saját, kereszténységen nyugvó értékrendjét, tavaly novemberben fogadta például a Háttér Társaság nevű LMBTQI civil szervezet képviselőit a Sándor-palotában, ahol az általuk legfontosabbnak tartott problémákról beszélgettek. Nemcsak a progresszív, de a radikális jobboldal irányába is tett gesztust, amikor – a pápalátogatás alkalmából – kegyelmet adott Budaházy Györgynek.
Az elemzés szerint a köztársasági elnök az elmúlt egy évben sikeresen emelkedett felül nemcsak az értékrendi, de a pártos vitákon is. Államfői tevékenységét továbbra sem tudta befolyásolni sem az ellenzéki pártok, sem a média nyomásgyakorlása, ugyanakkor nem hagyta szó nélkül a kormánypárti többség egyes döntéseit sem. Az októberi pedagógussztrájk idején közölte például kritikus véleményét, miután találkozott Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével, és mielőbbi megnyugtató megoldást szorgalmazott a tanárok anyagi biztonsága érdekében.
Az Alaptörvény tizenegyedik módosításával kapcsolatban szintén hangot adott ellenvéleményének, mivel az alkotmánymódosításnak nem látta kényszerítő indokát. Az Alaptörvény-módosítás esetében azonban az államfőnek nincs lehetősége, hogy visszaküldje az Országgyűlésnek, az Alkotmánybírósághoz pedig csak eljárási hibák esetén lehet fordulni, ezért nem élt a vétó lehetőségével.
Élt ugyanakkor a törvény parlamentnek való visszaküldésének lehetőségével a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény esetében, amely az Alaptörvényben is rögzített jogok kétségbe vonását tette volna bejelenthetővé.
Novák Katalin hivatali idejének első évében tehát a marginalizálódott hangok becsatornázásával, illetve a konfliktusos helyzetekben való véleménynyilvánítással, adott esetben államfői jogkörein keresztül, aktívan képviselt fontos ügyeket a magyar közéletben is – összegez a tanulmány.
