Több mint egytucat magyar és külföldi szaktekintélyt „igazolt le” az MCC – jelentette be Orbán Balázs az érintetteket bemutató online sajtótájékoztatón. A kuratóriumi elnök megjegyezte: a kollégium saját, főállású akadémiai csapattal dolgozik, iskolákat és műhelyeket hozott létre, amelybe az ország legkiválóbb egyetemi szakembereit, az üzleti, kulturális vagy gazdasági élet terén
sikeres szakembereket szerződtettek le, akik a legtehetségesebb magyar diákokkal foglalkoznak
kiscsoportos foglalkozások keretein belül. Ezekben az élő, szoros tanár-diák kapcsolat segíti, hogy „minden diákunk be tudja futni a pályát, ami a tehetsége alapján adatott”.
Orbán Balázs emlékeztetett, az intézmény 25 éve áll fenn, s az általános iskolás kortól az egyetemen túl is „gyorsítópályás speciális képzést” kínál ingyenesen a magyar fiatalok számára, ami az Országgyűlés legutóbbi döntése alapján létszámban és földrajzilag is tovább bővülhet,
így összesen 10 ezer diákot vonhatnak be 35 Kárpát-medencei helyszínen.
„Az MCC úgy kíván nemzetközi hírű intézmény lenni, hogy a legkiválóbbakat elhozzuk Magyarországra, s ők exkluzív módon foglalkoznak az itteni diákokkal” – fogalmazott. Kifejtette, ha a kiválóságot tűzzük a zászlónkra, ahhoz a nemzetközi akadémiai, tudományos és oktatási világ legjobb professzorait, szakembereit kell bevonni ebbe. A cél az, hogy
„a világ legjobb egyetemein meglévő színvonal legyen elérhető az MCC-s diákoknak Budapesten, Miskolcon, Debrecenben vagy éppen Kolozsvárott”.
Fontosnak nevezte azt is, hogy (az egyébként az érkezők által is képviselt,) különféle globális oktatási központokat a diákok is megismerjék. Az MCC éppen egy olyan ösztöndíjprogramon dolgozik, amely a fiatalokat juttatja ki ezekbe az egyetemi központokba, a cél minden diák számára az egy, de inkább két-három külföldi tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása ennek a szellemi építkezési projektnek a részeként – sorolta.
Az MCC 10 éves kortól egyetemig kínál kiváló képzést fiataloknak,
„és arra törekszünk minden programban a legjobb oktatókat, a legjobb tudás és képességek átadását biztosítsuk diákjainknak”
– tette hozzá Szalai Zoltán főigazgató.
Az elmúlt időszakban az MCC nem csak a tudományágak és oktatók területén, hanem territoriálisan is folyamatosan bővül, azaz idén szeptemberben 17, a következő években Kárpát-medence-szerte 35 helyszínen lesz képzési központja a kollégiumnak – összegezte a főigazgató, aki a csatlakozó magyar és külföldi szaktekintélyeket is méltatta néhány szóban.
Megjegyezte, utóbbiakat az MCC Visiting Fellowship program keretein belül
több mint száz pályázó közül válogatta ki a szakmai bizottság.
Orbán Balázs pedig korábban elmondta, a programba továbbra is várják a jelentkezőket.
Szalai Zoltán röviden méltatta a most csatlakozó szaktekintélyeket, úgy mint a számos kultúrát jól ismerő Cséfalvay Zoltán politikus-tanárt, a húsz könyvet jegyző Hahner Péter történészt, az EU-intézmények működésében húsz éve részt vevő Rodrigo Ballester kutató-diplomatát, a Konrad Adenauer Stiftungnál egy évtizedet eltöltött Bauer Bence jogászt, valamint Lee Strang alkotmányjogász-professzort (vele friss Mandiner-interjú: ITT). Továbbá Patrick Grey reneszánsz kori irodalomkutatót, Gladden Pappin politológust, az American Affairs főszerkesztő-helyettesét (ő nemrég a konzervatívok kihívásairól beszélt a Mandinernek), Werner Patzel politológia professzort, akit az egyik legjelentősebb német véleményvezérként mutatott be, valamint Chris Buskirk ismert amerikai publicistát (ő a baloldali újságírás sajátosságairól beszélt a Mandinernek) és a magyar és világirodalom ismeretének elmélyülését szolgáló műhelyt alapító Tibor Fischer brit-magyar írót, az Under the Frog című sikerkönyv szerzőjét. Zömük néhány mondatban be is mutatkozott, Ballester kivételével online bejelentkezéssel.
Magyar és nemzetközi szaktekintélyek
Cséfalvay Zoltán, a Cardiff Egyetem egykori Marie Curie kutatói ösztöndíjasa, volt párizsi OECD-nagykövet, volt államtitkár, több külföldi intézmény tudományos tanácsának tagja, aki az MCC Közgazdasági Iskolája újonnan létrehozott Technológiai Jövők Műhelyének vezetőjeként beszélt. Felidézte: a kétezres évek közepén óraadó már volt az MCC-ben, a kiépülő új műhely feladata pedig az új korszak – a negyedik ipari forradalom – természetével való megismerkedés, a kihívásokra való reagálni tudás képességének megszerzése lesz a diákok messzemenő bevonásával a kutatásba is, beleértve a gazdasági-társadalmi következményeket is.
Hiszen, mint hangsúlyozta,
„Magyarország számára alapvető fontosságú, hogy ennek a nyertese legyen”.
Az induló MCC-Rubicon Történelemtudományi Műhely vezetője, Hahner Péter, aki 33 éve a Pécsi Tudományegyetem Újkori Világtörténelem szakán oktat és vezeti, jelenleg pedig a Rubicon Intézet főigazgatója, elmondta, hogy a „forradalom” fogalmának történetét szeretné megismertetni a hallgatókkal, hogy hogyan lett az egyébként restaurációt, visszafordulást jelentő fogalomból az „emberiség megváltását” célzó, végül a 20. század legsötétebb diktatúráinak jelszavává váló kifejezés.
A jelszó a minőség és a közös munka
Lee Strang alkotmányértelmezéssel foglalkozó ügykönyvét – lényegében tankönyvét – említette, amely a természetjogi vonatkozásait tárgyalja az amerikai alkotmányjognak, és örömét fejezte ki, hogy a hallgatókkal és a kollégákkal is közösen dolgozhat. Bauer Bence német felmenőit és húszéves németországi tapasztalatait megemlítve elmondta, hogy a magyar fiatalok számára szeretne újabb lehetőséget adni arra, hogy az EU-ra és a világra való kitekintésük részeként „egy kicsit a német térfélre is” kitekintsenek. A vezetésével megalakult MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért feladata pedig ebben szerinte a magyar fiatalok megismertetése a németországi aktualitásokkal, intézményekkel, személyekkel, emellett német nyelvterületen biztosítani számukra lehetőséget, miközben konferenciákba, kutatómunkákba bevonva őket egyúttal a két ország viszonyrendszerében elengedhetetlen párbeszéd, megértés és közös cselekvés a vezérelv –
nemcsak magyar-német, de akár V4-német relációban is.
A reneszánszkori irodalmat kutató, a Durhami Egyetem bölcsészettudományi igazgatója Patrick Grey bemutatkozásában megemlítette, hogy ő maga az Egyesült Államok egy félreeső, észak-karolinai városában járt középiskolába, és karrierjét nem kis részben az MCC-hez hasonló amerikai kezdeményezéseknek köszönheti, amelyek felkarolják a tehetségeket; méltatta emellett hazánkat és Budapestet történelmi gazdagsága és szépsége miatt, amely „elegáns és divatos hely”, de reméli, hogy a vidéket is megismerheti, és sok magyar tudóssal, kutatóval találkozhat.
Átlátni a monstrum lépéseit
Werner Patzel, az összehasonlító politikatudomány professzor emeritusza a Drezdai Egyetemről a parlamentek, pártok és politikai kultúrára vonatkozó kutatási területeit ajánlotta a hallgatók figyelmébe, megjegyezve, hogy valóban aktívan kommentál politikai eseményeket a nyilvánosságban is, és 1970-es budapesti látogatása óta szeretné közelebbről megismerni a magyarországi folyamatokat, „noha kapcsolataink jelenleg problémásak” – utalt a német-magyar államközi viszony összetettségére.
Bemutatkozott még a helyszínen a spanyol Rodrigo Ballester is, aki az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője lett, a párizsi Institut d’Études Politiques vendégelőadója is volt, de tudása, amelyet átadni hozott, elsősorban a húszéves, az Európai Unió különböző intézményeit s elsősorban a Bizottságot érintő tapasztalata. Mint mondta, szeretne a kollégáknak bennfentesként betekintést nyújtani a végtelenül bonyolult mechanizmus működésébe,
s hogy képesek legyenek a brüsszeli sorok között olvasni.
Hozzátette: közelebb szeretné vinni egymáshoz hazánkat és az EU-t, tudományos és technikai szempontokból is, mindezt pedig a hallgatóknak tartott kurzusok, az európai ügyek köré szervezett események megrendezése és uniós előadók, vendégtanárok meghívása révén – mondta, hozzátéve, bár évtizedek óta oktat, lenyűgözte az MCC rugalmassága.
Fotók: Ficsor Márton / Mandiner
