Össztüzet zúdítottak az ellenzéki pártok – beleértve a főpolgármestert is – Orbán Viktorra, miután a miniszterelnök bejelentette: a kormány nem tervezi egy az egyben lehívni az uniós helyreállítási és ellenálló képességi eszköz hitelrészét. Azzal támadják az ország vezetését, hogy ezermilliárdoktól fosztja meg az országot. A valóságban azonban az, hogy a következő időszakban is irdatlan nagyságrendben érhetők el a brüsszeli támogatások. Mégpedig a hitellel ellentétben olyan formában, amelyet hazánknak nem kell visszafizetnie.
A helyreállítási alapot a koronavírus miatt hozta létre az Európai Unió, hogy ezzel is csökkenteni lehessen a járvány társadalmi és gazdasági következményeit. Az alap pénzügyi kerete 672,5 milliárd euró, azaz mintegy 235 ezermilliárd forint. Ebből 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd euró pedig hitel. Ilyen megoldásra korábban nem volt példa, Brüsszel ugyanis részben kölcsönből teremti elő az összeget. Magyarországnak mindebből 16,8 milliárd euró, tehát csaknem 5900 milliárd forint jut. Ez az a keret, amelyből hazánk több mint 2510 milliárd forintot vissza nem térítendő forrásként, míg több mint 3380 milliárd forintot hitelként költhet el. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes rögzíteni: a kölcsön 7,5 százalékkal növelné meg az államadósságot. Ráadásul tartósan, akár 2058-ig is. Ez pedig kockázatot jelent az ország külső sérülékenysége szempontjából – hívta fel a figyelmet az Állami Számvevőszék.
Az uniós szabályozás szerint a tagállamok a keret hitelrészét nem kapják meg automatikusan. Ha egy ország élni kíván a lehetőséggel, akkor azt 2023. augusztus 31-ig kérheti. Ezért mondta azt a múlt héten Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy projektalapon, egyedi döntés esetén lehet később is igényelni a hitelből. A cél azonban az, hogy a válságkezelést minél kisebb eladósodással lehessen megoldani. Jelezte: Magyarország eddig nyolcvan százalék körüli államadóssággal „úszta meg” a krízist, a cél, hogy ez a mutató minél alacsonyabb mértékben emelkedjen. Megjegyezte azt is, hogy a legtöbb tagország hasonlóan gondolkodik, a 27-ből 21 egyelőre nem jelezte, hogy élne a hitellel.
Vissza nem térítendő forrásból viszont így sem lesz hiány a következő időszakban. A helyreállítási alap 2510 milliárd forintja mellett ugyanis rendelkezésre áll az Európai Unió hagyományos keretköltségvetése is, amely a 2021–2027 közötti időszakra biztosítja a fejlesztési támogatásokat. Ebből Magyarországnak – 2018-as áron számítva – 10 780 milliárd forint jut.
Azaz: a helyreállítási alap és a fejlesztési ciklus támogatásaival együtt 13 290 milliárd forint hívható le a közös kasszából. Ebből egyetlenegy forint sem hitel, vagyis úgy költhető el ez a hatalmas összeg, hogy nem növeli az államadósságot.
Ráadásul a helyreállítási alap és a hétéves hagyományos keret támogatásainak célterületei között sok az átfedés. Ilyenek a digitális fejlesztések, a vállalkozások támogatása, a környezetvédelem, az energiahatékonyság javítása, az infrastrukturális beruházások, a tiszta üzemű közlekedés erősítése, az oktatás és az egészségügy korszerűsítése vagy éppen a hátrányosabb helyzetű régiók, települések felzárkóztatása. Ezek mind összhangban állnak az EU célkitűzéseivel is. A fő súlypont a gazdaságfejlesztésen, a versenyképességen, az infrastruktúra javításán és a munkahelyteremtésen van. A támogatások nagy nyertesei lesznek az önkormányzatok is.
Fotó: Bach Máté
Magyar Nemzet
