A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója, Zoltai Gusztáv is megkérdőjelezte Schmidt Mária szakmai tisztességét. A kormány a Terror Háza Múzeum főigazgatóját bízta meg a holokauszt gyermekáldozatainak és megmentőiknek emléket állító Sorsok Háza koncepciójának kidolgozásával. A Mazsihisz feltételként szabta, hogy a munkába azokat az embereket is vonják be, akiket ők javasoltak.
– Nem szeretnénk, ha a diák úgy jönne ki a múzeumból, hogy nem mutatják be azt, mi vezetett a holokauszthoz. A holokauszt nem 1944. március 19-én kezdődött, hanem 1920-tól kezdve sorolhatjuk a zsidótörvényeket, és ha ezt nem mutatja be a Sorsok Háza, csak azt, hogy voltak embermentők, akkor úgy fog kijönni a fiatal, hogy jaj, de rondák voltak ezek a németek, de a magyarok milyen rendesek voltak, hogy megmentették a zsidókat – mondta Zoltai Gusztáv.
A Mazsihisz által meghívott történész, Karsai László már női mivoltában becsmérelte Schmidt Máriát. „…Vagy amikor történészek kérik, hogy Schmidt Mária, a holokauszt tagadásáról és relativizálásáról hírhedett történésznő legyen a józsefvárosi projekt vezetője, akitől azt elvárni, hogy majd érdemben szembenéző, komoly, önvizsgáló oktatási projektet fog letenni az asztalra, ez körülbelül olyan, mint hogyha egy nyilvánosház vezetőnőjétől kérnénk erkölcsi útmutatásokat.”
A Mazsihisz elnöke, Heisler András rosszallotta ugyan Karsai László személyeskedő megjegyzését, de nem azt tartotta ízléstelennek, amit a történész Schmidt Máriáról mondott. „Nem tartom nagyon ízlésesnek, ha valaki olyat kritizálunk, aki nincs itt közöttünk és nem tud visszaszólni. A lényeg az, hogy úgy gondoljuk, hogy a projektet valamilyen szakmai felügyelettel kell ellátni a magyarországi zsidóság részéről, pontosan azért, hogy a józsefvárosi projektből kijövő gyerekek hiteles képet kapjanak, ez a legfontosabb.”
Heisler András később odaszólt Karsai Lászlónak, amit a mikrofonok és a kamerák rögzítettek. „Laci, valamit kellett nekem mondani” – suttogta Heisler.
A Mazsihisz be akar szállni a kampányba?
Schmidt Mária a Hír TV stúdiójában nem minősítette Karsai László szavait. Azt viszont megdöbbentőnek nevezte, hogy a Mazsihisz sajtótájékoztatóján ilyen stílusú és színvonalú felszólalás elhangozhatott.
– Nem nagyon furcsa ez, hiszen a kampány megkezdődött és úgy látszik, a Mazsihisz ennek részévé akar válni, önálló tényezőként. Egy vallásos képviselet, amelynek talán háromezer tagja van, korlátozott legitimitással – jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Schmidt Mária emlékeztetett, hogy a Terror Háza Múzeum kialakítása előtt hasonló rágalmakat és becsmérlő megjegyzéseket kapott.
Karsai bocsánata: „az egyik legkártékonyabb lény”
Karsai László mint történésztől nem, mint nőtől viszont hajlandó bocsánatot kérni Schmidt Máriától. A történész a Hír TV-nek azt mondta, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját továbbra is az egyik legkártékonyabb lénynek és történelemhamisítónak tartja.
– Azt mondtam, hogy egy ilyen emberre bízni a holokauszt oktatási programot, ez olyan, mint ha… Nem az erkölcseiről beszéltem, csak arról, hogy ez teljes képtelenség, ez nonszensz, ez olyan, mint ha egy nyilvánosház madame-ja adna apácáknak életvezetési, erkölcsi tanácsokat. Semmiképpen nem állt szándékomban lek*rvázni – hogy egy kicsit durván fejezzem ki magam – , tehát ha ilyen értelme volt a mondatomnak, akkor ezért természetesen kész vagyok bocsánatot kérni – nyilatkozta a Hír TV-nek Karsai László.
A Fidesz bocsánatkérésre szólítja
A Fidesz szóvivője bocsánatkérésre szólította fel Karsai Lászlót. Hoppál Péter szerint az elhangzottak nem ütik meg egy közéleti nyilatkozat szintjét. Hozzátette, hogy Schmidt Mária történészként és a Terror Háza Múzeum főigazgatójaként is kiemelkedőt alkotott, ezért méltó a megbecsülésre.
