Közel négyezer hallgató töltötte ki azt a tesztet, amely többek között matematikai, szövegértési és problémamegoldó feladatok alapján méri a hallgatói készségeket és képességeket Szegeden. Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok többsége magol vagy memorizál, a tananyagot összefüggésében csak kevesen tudják elsajátítani. A teszteket kitöltő hallgatók közül épp a tudományos szöveget értették meg a legkevésbé.
„Járkálok közben, elmondogatom magamnak, néha órák előtt átismételjük barátnőkkel, vagy csinálok cetliket, egyik oldalára ráírok egy fogalmat, másikra meg kifejtem, és akkor egyből tudom fordítgatni, hogy jó-e” – magyarázta egy, a Hír TV-nek nyilatkozó diáklány.
A közel 4 milliárd forintból megvalósuló program a tanulás és a diplomaszerzés segítése mellett az egészségnevelést és mintegy 700 online tananyag fejlesztését is tartalmazza. „Próbáljuk a képességeiket fejleszteni. Felzárkóztató kurzusokat, szakmai felzárkóztató kurzusokat kapnak, lehetőségük van egyéni és csoportos tanácsadásokon részt venni. Felmérjük a kompetenciáikat, a tanulási képességeiket és célzottan visszajelzést kapnak arról, hogy melyek azok a területek, amelyeket fejleszteni szükséges” – magyarázta Tarkó Klára, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar intézetvezető főiskolai tanára.
A tesztet írók közül a leggyengébb hallgató problémamegoldó-képessége egy negyedik osztályos diáknak felel meg. „Az egyetemre felvett hallgatók között óriási a különbség. Vannak olyan hallgatóink, akiknek tanulás szempontjából fontos tudás és képességszintje egy átlagos általános iskolás szintjén van. Természetesen ők további felzárkóztatásra, kompenzációra szorulnak, enélkül valószínűleg nem lesznek sikeresek az egyetemen. Természetesen megjelenik a másik oldal is, azon hallgatóknak a csoportja, akik viszont igen kiemelkedő tudás és képességszinttel kezdik meg az egyetemi tanulmányaikat” – emelte ki Molnár Gyöngyvér, a Neveléstudományi Intézet, Oktatáselméleti Tanszék intézetvezető egyetemi tanára.
A tanuláskutató szerint a tanulás tanítása nem szerves része a magyar oktatási rendszernek. „Kisebb korban a tanulásra való kondicionálást, a hatékonyabb tanulási szokásoknak a megtanulását, mint például megtervezni a tanulását, szüneteket tartani tanulás közben, pontosabb visszajelzéseket adni, hogy ők miben erősebbek, miben gyengébbek, hol kell megerősíteni az ő tanulásukat és tudásukat, míg felsőbb évfolyamokon lehetne a tudatosabb kontrollstratégiákat megtanítani nekik, például a tudatos tervezést, az önreflexiót” – mutatott rá D. Molnár Éva, a Neveléselmélet Tanszék docense.
A hallgatói lemorzsolódást nemcsak Szegeden mérik. Egy idén januárban megjelent debreceni kutatás szerint az alapképzésben résztvevő hallgatók közel fele diploma nélkül hagyja el a felsőoktatást.
