Hozzátette: a másik szigorítás a kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási rendszert érinti, a harmadik pedig az, hogy az 50 millió forint feletti fejlesztési célú támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett számlára folyósítható.
A területfejlesztési minisztérium vezetője elmondta, hogy a sok vitát kiváltó különleges gazdasági övezeteket a kormány 2025-tel megszüntette, és az érintett térségek a versenyképes járások program keretében részesülnek majd fejlesztési forrásokban. Hozzátette, hogy pontosította a kormány a helyi iparűzési adóbevétel többletével kapcsolatos befizetési szabályokat is.
Navracsics Tibor azt mondta, hogy három fő terület lesz meghatározó az 1300 milliárdos önkormányzati fejezetből idén. Úgy fogalmazott, hogy az egyik a pedagógusbéremelés folytatása, amely 52,3 milliárd forintos terhet jelent a fejezetnek. A polgármesteri illetmény és költségtérítés emelése 34,3 milliárd forintba kerül; a 30 ezres lélekszám alatti önkormányzatok esetében a költségvetés jótáll az illetményemelésért, a 30 ezer fölötti településeknek viszont ki kell gazdálkodniuk azt.
A szolidaritási adó tekintetében az önkormányzati támogatás kiegészítése kerül előtérbe, amely az iparűzésiadóerő-képességhez igazodik. Hozzátette, hogy 2025-ben a versenyképes járások fejlesztési támogatása országos szinten 65 milliárd forintot jelent, így a járások háromnegyedében ez 250 millió forintos keretet eredményez. Ezeket a 250 millió forintos fejlesztési kereteket jórészt a költségvetés egészíti majd ki, mert önmagában az iparűzésiadó-növekmény nem lesz elég a mostani kalkulációk szerint - tette hozzá Navracsics Tibor.
A KTM vezetője közölte: ha jól működik a versenyképes járások program, akkor a kormány nem zárkózik el attól, hogy a szolidaritási hozzájárulás is fokozatosan ebbe a programba, illetve a területfejlesztési alapba kerüljön 2026-tól. "Így pontosan nyomon követhető lesz a szolidaritási hozzájárulás által befizetett összeg hasznosulása, akár a térségi felzárkóztatást, akár pedig a helyben történő fejlesztéseket célozza majd" - tette hozzá. Navracsics Tibor kitért arra, hogy a helyi iparűzési adót, amely önmagában és mértékében is folyamatosan vita tárgya, 2991 település vezette be, 164 helyen még nincs. Hozzátette, hogy ezeknek a településeknek is lehetőségük van arra, hogy bevezessék, és ezzel hozzájáruljanak saját és térségük fejlesztéseihez.
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere arról kérdezte a KTM vezetőjét, hogy miként kell értelmezni a versenyképes járásoknál a nettó befizetőt, mert van egy olyan értelmezés, amely szerint léteznek olyan települések, amelyek egyetlen fillért sem kapnak a költségvetésből kötelező állami feladataik ellátásához. "Azt javaslom, hogy a kötelező állami feladatok ellátásához járó pénznél többet ne lehessen elvonni a településektől" - fűzte hozzá. Navracsics Tibor válaszában azt mondta, erről a felvetésről tárgyalhatnak, hogy ne lehessen olyan település, amely a "nullánál rosszabbul jár". Hozzátette, hogy ez "teljesen méltányolható szempont".
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere azt kérdezte, működhetne-e diszkriminációmentesen a településeknek járó pénz kifizetése. Emlékeztetett arra, hogy 2023-ban a rezsitámogatásból Hódmezővásárhelyt kihagyták, és a város TOP-os forrásaiból is beragadt egy 600 millió és egy 1 milliárd forint közötti összeg a kormányzati intézkedések miatt. Navracsics Tibor közölte, hogy a diszkriminációmentességet képviseli. "Az én választókerületemben négy város van, és bármelyiket megkérdezik, nem hiszem, hogy különösebben panaszkodnának arra, hogy szisztematikusan diszkriminálom őket" - mondta.
Vác polgármestere, Matkovich Ilona Zsuzsanna azt mondta a miniszternek, hogy városának, amely járási feladatokat lát el, nagy szüksége van az útfelújításokra fordítható forrásokra. A megkapható 250 millió forint ezekre a feladatokra nem elég - mondta. Navracsics Tibor közölte: nem valószínű, hogy nagy beruházások a 250 millió forintos támogatásból megvalósíthatók. A miniszter más források bevonását javasolta.
Forrás: MTI
Fotó: MTI
