Nagy-Vargha Zsófia elmondta, az ifjúságpolitikán belüli tehetséggondozás keretében sok ösztöndíj működik a határon túl, szinte ugyanolyan formában, mint a magyarországi fiatalok számára. Több olyan programot is meghirdetnek, mint amilyen az Ady Endre-ösztöndíj vagy a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj - tette hozzá.
Kiemelte, a minisztériumban igyekeznek minden programot nyitottá tenni.
Nagy-Vargha Zsófia arról is beszélt, hogy a magyar ifjúság előtt álló legnagyobb kihívások között van a közösségek hiánya, a szomszédban zajló háború és a digitalizáció. Az okoseszközök "nagyon komoly" függőséget kezdenek okozni, ez a probléma pedig egy teljes társadalmat érintő kihívás, nemcsak Magyarországon, hanem világban is - közölte.
Mint mondta, a fiatalok mentális egészségére kiemelten kell figyelni, melyre az egyik legjobb "orvosság" a gombaszögihez hasonló fesztivál, hogy a fiatalok tudjanak egymással beszélgetni, egymáshoz kapcsolódni és valakihez fordulni problémáikkal. Hozzátette, a minisztérium többek között támogatja a telefonos lelkisegély szolgálatokat is, emellett a NIT-tel közösen elindítottak egy hálózatos önkéntes programot is, mely hozzá tud járulni a szociális érzékenység növeléséhez és a közösségépítéshez.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, az ifjúságpolitikában a legfontosabb a párbeszéd, azaz, hogy a döntéshozók meghallgassák a fiatalokat. Hozzátette, az Európai Unióban (EU) nagy figyelmet kap az ifjúság, a magyar soros elnökség idején pedig a Magyarországot érintő konferenciális találkozók tekintetében az ország egyik főbb partnere a NIT lesz.
Megjegyezte, az EU Magyarország legutóbbi elnökségekor hozta létre az uniós ifjúsági párbeszédet, melynek lényege, hogy a döntéshozók meghallgassák az egyes tagállamok ifjúsági küldöttjeit, majd különböző dokumentumok formájában az Európai Tanács elé terjesszék a javaslatokat.
Nagy-Vargha Zsófia kiemelte, a soros elnökség idején Magyarország első sorban a hátrányos helyzetű, vidéken élő fiatalok lehetőségeit szeretnék megvizsgálni, és az ő javaslataikat becsatornázni a döntéshozók elé.
Kovács Péter, a NIT elnöke egyebek mellett arról beszélt, jó az együttműködés a szervezet és a döntéshozók között. Az ifjúságpolitikát horizontálisnak nevezte, és úgy fogalmazott a gazdaságnak, a környezeti ügyeknek, a külügynek és minden szakpolitikai ágazatnak foglalkoznia kell azzal, hogy saját területén milyen a fiatalok helyzete.
Kiss Emma, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) külügyi alelnöke a panelbeszélgetésen elmondta, a szervezettel azon dolgoznak, hogy összefogják az erdélyi magyar fiatalokat. Hozzátette, jelenleg hetvenkét tagszervezetük van, melyek iskolai és megyei diáktanácsokat is magukban foglalnak, emellett olyan rendezvényeket is szerveznek, melyek közül a legnagyobb a Diákönkormányzati Szabadegyetem.
Brezo Ferenc, a Szlovákiai Magyar Középiskolások szövetségének volt elnöke többek között arról beszélt, Magyarország mindig támogatja a külhoni magyar fiatal közösségeket. Hozzátette, a közelmúltban tapasztalt pozitív változásoknak Magyarország volt az elindítója, például a kisebbségügyi kormánybiztos tekintetében is.
Forrás: MTI
Fotó: Magyar Nemzet
